79984. lajstromszámú szabadalom • Belégző- készülék hűthető tartállyal cseppfolyósított belégzőgáz számára

segélyével oly módon állapítható meg, hogy a hevítő levegő a hevítő vezetéket, kényszer folytán, mindig csak egy irányban járja át, oly célból, hogy a légzős.-sák csupán az aránylag meleg külső levegővel, nem pedig a folyadéktartály által lehűlt levegővel jusson érintkezésbe, miáltal megkeményedhetnék. Az atmospherikus levegő fűtőközeg gyanánt szolgáló részének föl melegítésére a kilégzett levegőt is, főleg pedig a készülékkel kapcsolatos légtisztító betét szénsavfölvétele által létesített meleget is hasznosíthatjuk. Ezen célból a készülék úgy van megszerkesztve, hogy a hetét, sugárzó melegét, a légzőzsák által, lievítőlevegő gyanánt mozgatott atmospherikus levegőnek adja át. A mellékelt rajz 1. ábrája, részben metszetben, egy a találmány szerint kiképezett legző készülék példaképpeni foganatosítás! alakját, vázlatos ábrázolásban szemlélteti. A 2. ábra módosított foganatosítási alak nak hasonló nézetét szemlélteti. A 3. és 4. ábrák hasonló ábrázolásban a belégző készüléknek még két további foganatosítási alakját szemléltetik. A cseppfolyós belégzőgáz, pl. cseppfolyós oxigén, egy ily célra alkalmas és célszerű felszívómasszával, pld. asbeszttel vagy effélével megtöltött (a) tartályban foglal helyet (1. álma). Az (a) tartályt, ismert módon, a külső (l>) tartály veszi körül, mely a belső tartályt a külső meleg behatása ellenében megvédi. A külső (1>) tartályban van elrendezve az ismert módon, légtisztító (d) betétből, az (el) be- és Íe2) kilégzőszeleppel ellátott (e) szelepházból és az arcelzáró szervhez (álarchoz vagy szájcsőhöz) vezető (f) légtömlőből álló légzőkészüléknek (c) légzőzsákja is. Ez utóbbi az (e) szelepházzal és a (d) betéttel ismert módon van összekötve. Az (a) tartályból (g) cső vezet az (e) szeleptokhoz, hogy az elgázosított. cseppfolyós belégzőgázt a készülék légútjába átvezesse. Belégzéskor a (c) légzőzsák a pontozott helyzetből (1. ábra) krlb. a teljes vonallal kihúzott helyzetbe esik össze és ezáltal a külső (h) tartályban szívóhatást fejt ki, melynek hatására az atmospherikus levegő a (h) toldaton át a (b) tartályba áramlik. Kilégzéskor viszont a (c) légzőzsák ismét felfúvódik és a (b) tartályba előbb beszívott levegőt a (h) toldaton át ismét kilöki és így tovább. A légz-őzsák szívó- és nyomó mozgásai folytán a (b) tartályba beszívott és onnan ismét kilökött atmospherikns levegő emellett vagy az (a) folyadéktartály és a (b) külső tartály között meghagyott, hevítőcsatornákat alkotó köbeeső tereken vagy pedig egy az (a) folyadéktartályon átdugott, (a rajzban pontozva ábrázolt) külön (i) hevítő vezetékben áramlik át, még pedig beszíváskor az egyik, a kilökéskor a másik irányban, miközben melegét az (a) tartálylyal közli. A melegközlés folytán elgázosított folyadék a (g) csövön át a belégző készülékbe áramlik át. Minél erőteljesebben, azazminél mélyebben és sűrűbben lélegzik a készüléket viselő személy, annál több at, mospherikus levegő mozog ide-oda a (b) tartályban és annál több belégző gáz fejlesztetik az (a) folyadéktartályban. A belégző készüléknek belégző gázzal való táplálását tehát maga a légzés szabályozza önműködően. Bizonyos esetekben célszerűnek bizonyul az (a) folyadéktartálynak és a (c) légző^sáknak egy-egy külön (bl) illetve (l>2) külső tartályban (2. ábra) való elrendezése és a két tartálynak (k) csatorna vagy efféle útján való összekötése. Ha meg akarjuk gátolni, hogy az (e> légzőzsákot az (a) tartály lyal való érintkezés folytán lehűlt, a zsák megkeményedését előidéző levegő súrolja, akkor úgy járunk el, hogy az atmospherikus levegőt,, visszacsapó szelepek segélyével, kényszerítőn, csupán egy irányban áramoltatjuk az (a) tartály körül, illetve a tartályon át. Ezen célból a külső (b) tartály (3. és 4. ábra), illetve a Íb2) tartály (2. ábra) (m) bevezető toldattal és ez egy a belégzéskor ' (a légzőzsák összeesésekor) önműködően | nyíló (n) szívószeleppel van ellátva, míg