79983. lajstromszámú szabadalom • Légmegujító patron rétegesen elhelyezett vegyszerekkel független légzőkészülékekhez

Megjelent 1922. évi november lió :>0-án. MAGYAR KIRÁLYT |jj|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 79988. szám. XVIII/b. OSZTÁLY. Légmegújítópatron rétegesen elhelyezett vegyszerekkel, független légzö'készülékekhez. DRÁGERWERK, HEINR. & BERNH. DRÁGER CÉG LÜBECKBEN. A bejelentés napja 1917 április hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1916 julius hó 1-je. Független légzőkészülékeknél, melyeknek főalkatrészei szénsavelnyelő patronból és sűrített oxigént tartalmazó acélpa lackból állanak, a készülék használati idejét a találmány szerint lényegesen meghosszabbíthatjuk. Némely vegyszer, pl. nátriumszuperoxid, káliumnátriumszuperoxid és hasonló a légzőlevegő hatására oxigént adhat le és szénsavat nyelhet el. azonban általában nem a kellő mértékben, mert kezdetben csak lassan adja le az oxigént és az erre következő erős melegedés után csak elégtelenül nyeli el a szénsavat. Ezen okból eddig nem sikerült szuperoxidpatront szerkeszteni, mely a vegyszerek tökéletes kihasználása mellett mindkét feltételt, nevezetesen a szénsav teljes elnyelését és kellő mennyiségű oxigén leadását, kielégítette volna. Különösen a szénsavelnyeletés nem akart sikerülni. A találmány szerint ezen feladatot azzal oldjuk meg, hogy a patronba a légzőlevegő áramának irányában szénsavat elnyelő anyagból álló rétegek, majd pedig oxigént leadó anyagokból álló rétegek vannak elrendezve, melyek után egy vagy több rétegben elrendezett, szénsavat lekötő anyasr következhetilc. Ezen megoldás csak akkor vált lehetségessé, amidőn felismertetett a vízgőznek a szuperoxid szénsavfelvevő és oxigénleadó képességére kifejtett hatása a különböző hőmérsékletek mellett, melyek a levegőnek a patronon való keresztüláramlása közben fellépnek és ennek következtében a szuperoxid mennyiségéhez bizonyos meghatározott arányban álló és megfelelő helyeken elhelyezett maróalkálirétegek alkalmaztattak. Ezzel ugyanis lehetővé vált a vízgőz hatását szabályozni. Mindé nekelőtt a szénsavat megkötő vegyszer, pl. a marókáli, a vízgőzt majdnem teljesen elnyeli, megköti a szénsavat is, amit az oxigént leadó vegyszer pl. a szuperoxid melegítés nélkül nem végezne. Ezután a marókáli bizonyos nedvességet és hőmérsékletet érvén el, a vízgőzt keresztiilbocsátja, amely most a szuperoxidot oxigén leadásra bírja, felmelegíti és alkalmassá teszi a szénsav felvételére is. Ha bizonyos idő múlva a szuperoxid túlmeleggé vált, úgy többé nem vesz fel szénsavat és a vízgőz nagy részét is elnyeletleniil ereszti