79960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás árványi, növényi vagy állati kolloidok vizel oldatainak tisztí1tására és besűtítésére al elektromos áram segélyével
elektrolytek legutolsó nyomaitól, hvnninsavaktól, festőanyagoktól és sok egyéb anyagtól azáltal, liogy a kolloid-oldatokon bázisokkal vagy savakkal kevert vizet hagyunk keresztül vándorolni. A talál* mány értelmében ekkor úgy járunk el, hogy valamely önmagában véve ismert módon, elektroosmotikusan keresztülvezetett mosófolyadékot vezetünk be, az osmosis közben, folytonosan, valamely háromcellás készülék középső cellájába. Sok esetben előnyös lesz ezt az elektroforetikus tisztítási művelet előbb alkalikus és azután savanyú mosóvízzel végezni, mimellett a választandó sorrend, valamint ezen intézkedések időtartama az eltávolítandó tisztátlanságok természetétől és mennyiségétől függ. A folyadék folytonos bevezetése a háromcellás készülék középső cellájába a besűrítéskor, illetve víztelenítéskor is úgy alkalmazható, liogy a besűrítendő oldat, az osmosis közben, a kolloidforésis előrehaladásának megfelelően, egy készlettartályból folytonosan vezettetik be a középső cellába. A leírt eljárás foganatosítására alkalmazandó készüléknek a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján feltüntetett szerkezete van. Ez a készülék egy (G) edényből (2. ábra) áll, melyet a két, (Dl, D2) diafragma a (KR, MR ésAR) terekre oszt. A diafragmák mögött alkalmas elektródák vannak elrendezve és pedig a (KR) térben a (K) katóda és az (AR) térben az (A) anóda. Az (MR) középső tér a koncentrálandó vagy tisztítandó folyadék befogadására szolgál. Ha alkálikus reakciónál dolgozunk, akkor a (KR) katódatérbe egy alsó lefolyással bíró (U) túl folytatócsövet helyezünk be, mely savanyú reakcióban való dolgozáskor az (AR) anódatérbe helyezendő át. Az (AR) anóda- és a (KR) katódatérbe, a hőfok irányában nagyon érzékeny anyagok oldatainak feldolgozásakor, szükség esetén, hűtőcső-kigyók is építhetők be, melyeket folyóvízzé} kell táplálni. Az (MR) középső tér felett foglal helyet az (R) recipiens, mely körülbelül az ötszörösét fogadhatja magába annak a folyadékmennyiségnek, melyet az (MR) középső tér magába fogadhat. Ez az (R) recipiens az (MR) középső térrel egy csőrendszer útján összeköttetésben áll és pedig: az (FL) szűkebb cső a folyadék vezetésére szolgál, az (NL) bővebb cső pedig a légkiegyenlődés önműködő szabályozására. Az (FL) cső az (R) recipiens legmélyebb pontjából indul ki és az (MR) középső térben kevéssel a folyadék felszíne alatt végződik. Az (NL) csövet alsó végénél éppen ínég elzárja az (MR) középső térben levő folyadék, ezen cső felső vége azonban az (R) recipiens felső széléhez vezet és nem szabad hogy el legyen fedve a folyadékkal. Az (NL) csőben elrendezett (H) csap a művelet egész ideje alatt nyitva van. Ezen elrendezéssel sikerül az (MR. középső térben a folyadék felszínét folytonosan állandó magasságon tartani. A koncentrációs műveleteknél az (MR) középső teret és az (R) recipienst az elektroforetikus úton víztelenítendő kolloid-oldattal töltjük meg, míg az olyan műveleteknél, melyek csak a kolloid-oldat tisztításának, vagy extrakciójának céljára szolgálnak, csak az (MR) középső teret kell megtölteni a kolloid-oldattal, ellenben az (R) recipienst a mosófolyadékkal, tehát főleg gyenge savakkal vagy gyenge lúgokkal töltjük meg. Könnyebb megérthetésre szolgáljanak az alábbi példák: 1. a) Kolloidoldat koncentrációja, a) Specifikus sajátságé fehérjetestek oldatai. A) valamely diftériaszérumból bizonyos meghatározott manipulációkai készült antitoxikus paraglobulin olyan elektrolytmentes oldatot képviselt, mely 100 em3 -ben 2.5 gr. fehérjét és 12500 A. E. egységet tartalmazott. A folyadék 1 cm3 -je e szerint 125 A. E. egységet tartalmazott, vagy 1 gr. fehérjére átszámítva, 5000 A. E. egység volt jelen. Ezen oldat 1 literjét most beöntöttük a készülékbe és pedig úgy, hogy 800 cm'-t az (R) recipiens és 200 cm'-t az (MR) középső tér fogadott be. Előzőleg 0—12 gr. NHa-t tettünk a folyadékhoz. A folyadékra most m--kint 11 ampére sürü-
