79924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meg nem szkított gyors szárításra és bepárlásra

Megjelent 1!>22. évi november lió 'ÍO-án. MAGYAR KIRÁLYI |ggí SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79924. szám. IV/i. OSZTÁLY Eljárás meg nem szakított gyors szárításra és bepárlásra. DR

WELTER ADOLF GYÁROS ÉS VEGYÉSZ KREFELDBEN. A bejelentés napja 1920 junius hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1919 november hó 25-ike. Ismeretes a bepárlásnál szilárd maradékot szolgáltató folyadékok finom elosztása egy toronyban vagy edényben és a felületnek ezen módon oly nagy mórtékben való megnövesztése, hogy szembevezetett levegő által igen gyors bepárlás következik be, míg a szilái'd maradék, finoman elosztott alakban a torony fenekén csapódik le. Kitűnt már most, hogy az ilymódon képezett, nagy felület gyakran még nem elégséges arra, hogy a gyakorlatilag tekintetbe jövő toronymagasságoknál és bepárlási idők alatt oly csapadékot nyerjünk, mely eléggé száraz és itöbbé nem sül össze. Ezen hátrány kiküszöbölésére a jelen találmány értelmében a felületet még azáltal növeljük meg, hogy a folyadék porlasztási felhőjébe nyomó- vagy szívólevegő által vagy más mechanikai eszközök segítségével, mint pl. beszitálás által, lebegő, kis, szilárd testrészecskékett vezetünk be, melyek vagy benedvesíttetnek a folyadékfelhő által, vagy ez utóbbi által felszívatnak és melyek ilyenformán rendkívül nagy elpárologtatási felületet nyújtanak. Ha már mosit az ilyen módon folyadékokkal benedvesített kis por- vagy testrészecskék a toronyban a fenékre esnek és ha nyomóvagy szívólevegőt az esési iránnyal szembevezetünk, már igen rövid idő ós csekély toronymagasság elégséges tökéletesen száraz tömeg nyerésére, mely többé nem sül össze és azonnal csomagolható. Ez megnövellt mórtékben áll be, ha poralakú vagy elporlasztott sókat alkalmazunk, melyek az elporlasztott vizes folyadékot egészben vagy részben kristályvíz gyanánt lekötik. Itt a következőit kell még megjegyeznünk: A rendkívüli nagy elpárologtatási felület képződése, mely az itt leírt hatásokat létesíti, azáltal áll be, hogy a legkisebb, gömbalakú folyadékfelhőrészecskék belsejükbe behaÜoló szilárd magot vesznek fel, úgy hogy a felületnek a folyadéktartalomhoz való viszonya a csakis folyadékból álló golyócskák esetéhez képest egészen jelentékenyen nagyobbá válik. így magyarázható, hogy pl. az összes műveleteknél, ahol nem válnak szabaddá nagyobb reakcióhőmennyiségek ós ahol a levegőhőmórsékleten dolgozunk, a torony belsejében a hőmérséklet munka közben messze a környező levegő alatt fekszik. Az itlt leírt eljárás foganatosítása, a legegyszerűbben a következő módon történik: Tetszőleges anyagból való torony felső