79914. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet égési erőgéepk tüzelőanyagának a tüzelőanyag tartályból az elgázosítóba való szállítására

— 3 -áll, a (g) szivattyút nem indítjuk meg és a tüzelőanyag a szivattyún át áramlik, melynek szelepei és rugói oly módon van­nak méretezve, hogy a normális nyomás alatt álló tüzelőanyagot az elgázosítóba bocsátják át. Ha azonban a motorteljesítmény idő­szakos növelésére az égési levegőt a (b) kompresszor útján nagyobb nyomáson ve­zetjük be, akkor a (d) tüzelőanyagtartály­ban uralkodó nyomás nem elegendő arra, hogy a tüzelőanyagnak a mótor (c) szívó­csövének légáramba való bevezetését biz­tosítja. Ezen esetben a (g) szivattyút meg­indítjuk, amikor is (k) elgázosítóba beve­zetett tüzelőanyag nyomása akként növel­tetik, hogy a szívócsőben a (h) kompresszor által létesített légnyomásnál nagyobb. A (g) szivattyú által a légkazánba feles­legben szállított, a motorban el nem hasz­nált tüzelőanyag az (m) szelepen és az (n) vezetéken át a (g) szivattyú szívóoldalára vezettetik vissza. A 2. ábra szerinti foganatosítási alaknál a (gl) fogaskerékszivattyú a tüzelőanya­got az (f) vezetéken át, a (d) tüzelőanyag­tartályból beszívja és az (i) csövön át a (k) elgázosítóba nyomja. Ennél a fogana­tosítási alaknál hiányzik a légkazán és a belőle kiinduló visszafolyó vezeték a visszaáramlási szeleppel. Kísérletek iga­zolták ugyanis, hogy változó tüzelőanyag­szükséglet, de a mótor egyenlő fordulat­száma mellett sem növekszik állandóan az a nyomás, mely a tüzelőanyagvezeték­ben, valamint a fogaskerékszivattyú és az elgázosító között uralkodik; ellenkezőleg, ez a nyomás bizonyos, a szivattyú fordu­latszámától és annak renyheségétől függő mértéket meg nem halad. Ha a tüzelő­anyagfogyasztás teljesen megszűnik, ami pld. repülőgépek siklórepülésénél lép fel, akkor a fogaskerékszivattyú tüzelőanyag­szállítás nélkül dolgozik és anélkül, hogy a tüzelőanyag nyomása bizonyos meg­engedett mértéken túl növekednék. Ha a fogaskerék üzemében esetleg zavarok lép­nek fel, akkor másrészről a tüzelőanyag­nak az elgázosítóhoz való vezetésében megszakítás nem lép fel, mivel a fogas­kerékszivattyií tömítetlenségei minden nehézség nélkül megengedik a tüzelő­anyagnak a tüzelőanyagtartályban ural­kodó nyomáson a szivattyún át való áram­lását. Ebben az esetben természetesen a kompresszort le kell kapcsolni, illetve a mótor szívó vezetékében csak alacsony nyomást szabad létesítenie, melyet a tüzelőanyagtartályban uralkodó nyomás legyőzhet. Szabadalmi igények: 1. Eljárás égési erőgépek tüzelőanyagá­nak a tüzelőanyagtartályból az elgázo­sítóba való szállítására jellemezve az­által, hogy a tüzelőanyagot a tartály elhagyása után, az elgázosítóhoz vezető útjában helyezzük a gép szívóvezeté­kébe való bevezetésére szükséges nyomás alá. 2. Az 1. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azál­tal, hogy a tüzelőanyag már a tüzelő­anyagtartályban normális üzem mellett bevezetéséhez elegendő nyomás alatt áll és csak akkor, amikor a minden­kori üzem magasabb nyomást igényel, helyezzük a tüzelőanyagot az elgázosi­tólioz vezető útjában magasabb nyo­más alá. 3. Szerkezet az 1. alatti igényben védett eljárás foganatosítására jellemezve az­által, hogy a tüzelőanyagtartály és az elgázosító közé szivattyú szerkezet van iktatva, mely a tüzelőanyagot a tar­tályból beszívja és a szükséges nyomá­son az elgázosítóba hajtja. 4. A Í5. alatti igényben védett szerkezet foganatosítási alakja jellemezve azál­tal, hogy egy dugattyús szivattyú a tüzelőanyagot egy az elgázosító elé

Next

/
Oldalképek
Tartalom