79883. lajstromszámú szabadalom • Differenciál feszmérő
nincs, a súrlódási ellenállások a minimumra redukálhatok, a műszer tehát könnyen és pontosan követheti a legkisebb nyomásváltozások a t úgy, hogy a gőznek -csak csekélyebb fojtása szükséges. "N A műszer nyomás alatti részei a külsőkkel mechanikailag nincsenek kapcsolva, mert a kapcsolást mágneses erő létesíti. A rajz 1-ső ábrája a szerkezet részbeni metszetét és előlnézetét mutatja vázlatosan, míg a 2. sz ábra annak ugyanilyen, (A—B) menti metszete. A műszer főalkotórésze a (c) körívalakban hajlított, nem mágneses anyagból készült cső, mely két végével tömítés közbeiktatása mellett a (d) fémtömbhöz van erősítve, melynek (a) és (b) nyúlványai köttetnek csövek segélyével ama helyekhez, amelyek közt a nyomáskülönbség mérendő; és pedig (a) az alacsonyabb nivóju hellyel, (b) a magasabbal. A (c) cső higanynyal van oly magasságig töltve, hogy a két szárában úszó lágyvasgolyók (e— e) középpontjai a műszer nyugvó állapotában az (A—B) vonalba essenek. Ha a (c) cső oly anyagból készülne, melyet a higany megtámad, úgy a belseje kellő burkolattal védendő; ez lehet akár üveg, zománc avagy gumibevonat avagy gumicsőbetét is. A eső mindkét oldalán egy-egy (f—f) erős és egyforma intenzitású mágnes lenghet, melyek olykép vannak (h—h)-ban ágyazott (i) tengelyre felékelve, hogy egy-egy úszótest két szemközti oldalán ellentétes polaritásu mágnespólusok legyenek. Az ilykép szerkesztett és kiegyensúlyozott rendszer, mely egyúttal a (g) mutatót közvetlenül, avagy esetleg kellő áttétele zés útján mozgatja, teljesen asztatikus, külső mágneses mezőkkel szemben nagy fokban érzéketlen, míg saját mezőjének erővonalai az (e--e) golyókon keresztül záródnak. Ebből következik, hogy ha az (a) oldali szárban nyomáskülönbség folytán a folyadéknivó siilyed, annak (b) oldalon ugyanannyival kell a (c) edény alakjánál fogva emelkednie, vagyis a golyók mindenkori helyzetének diagonálisa (i) tengelyen keresztül megy, amiből viszont következik, hogy a külső lengő rendszer híven kell hogy kövesse a golyók helyzetét, mint azt az 1. sz. ábra pontozottrésze mutatja. A golyók szabadon úszván és a csőfalon gördülhetvén, szintén kis ellenállásokat gyakorolnak; az (i) tengely a súrlódás csökkentésére csapágyazás helyett ékélekre is ágyazható, a mágnesek elmozgásá által a műszer íix alkatrészeiben előidézett Foucault-áramok a kis sebesség és csekély tömeg miatt legfeljebb csillapító hatásúak, de a mozgató energia szükségletet, gyakorlatilag nem öregbítik. Az egész rendszer (1) csavarral (k) műszerházba van építve, melyet elől üveglap zár. Természetesen a műszeren mit sem változtat, ha a permanens mágneseket elektromágnesek helyettesítik. Ha pedig a műszer nem vízgőzmennyiségek mérésére szolgál és célszerűnek bizonyulna adott esetben a higanynál könnyebb fajsúlyú folyadéknak alkalma zása, hogy ugyanaina nyomáskülönbség nek nagyobb folyadék-nivódifferencia és evvel e mutatónak nagyobb kilengése feleljen meg, úgy az úszóknak üregeseknek kell lenniök, olyannyira, hogy tényleg úszhassanak, vagy azoknak még a folyadéknál is könnyebb anyagból kell készülniük, melyek a mágnességvezető anyaggal akár burkoltainak, akár pedig e célra szolgáló külön testet hordanak, de minden körülmények közt úgy kell méretezve lenniök,
