79882. lajstromszámú szabadalom • Többhengeres szivattyú vagy kompresszor a munkahengerek közvetlen meghajtásával

párokat alkotnak, melyek a gép vízszintes középtengelye körül, ezzel párhuzamosan vannak elrendezve. Az egymásután következő hengerpároknál az (M) munkahenger váltakozva a gép egyik és másik oldalán fekszik úgy, hogy a gép mindkét oldalán váltakozva munka- és szállítóhengerek következnek egymás után, amint ez a 2. ábrából látható. Mindegyik hengerpár két dugattyúja közös (K) dugattyú révén van egymással összekötve. Ezen dugattyúmdak megfelelően beállítható (B) csuklók révén a (T) imbolygó tárcsán támadnak, mely a hengerekkel párhuzamosan ágyazott és az egész hengerrendszer mértani közepében fekvő (a) tengely ferde kigörbítésén ül. A körben egymást követő hengerpárok löketsorrendben dolgoznak, miáltal a (T) tárcsa ismert módon imbolygó mozgást végez és a ferde kigörbítés révén az (a) tengelyt forgatja. Az (a) tengely mindegyik végén egy-egy (El) és (R2) forgó tolattyú van alkalmazva, melyek a hengerek fejoldalán elrendezett üreges hengeralakú (Zl, Z2) tolaittyiíszekrényekben fekszenek. A forgó tolattyúk mindegyike a megfelelő gépoldal összes munka- és szállítóhengerei számára közös, tehát úgy a gőz be- és kiömlésére, mint a víz be- és kiömlésére szolgáló csatornákat tartalmaz. A (Zl) és (Z2) tolattyúszekrények hozzátartozó gőz- és vízcsatornái gyűrűszerűén futnak körben. A gőz a (Zl) tolattyúszekrénybe (D)-nél ömlik be (elegendő a gép egyik oldalát leírni, mivel a másik hasonlóan működik) és az (F) hasítékokon át jut az (El) forgó tolattyú gyűrűalakú (Ds) csatornájába, ahonnan a (Dr) csatornán át az (M) munkahengerek tolattyútükréhcz áramlik (3. ábra). Az (M) munkahengerek, melyeknek (De) gőzcsatornája a (Dr) csatorna útjában fekszik, tehát friss gőzt kapnak és pedig a 3. ábrából látható módon mindenkor két egymásután következő (M) henger kap egyidejűleg friss gőzt úgy, hogy az egyik henger admisszióperiódusa alatt a másik hengerben előbeomlés megy végbe. Mivel a (Dr) csatorna a tolattyú forgása közben egymásután kerül az (M) munkahengerek elé, úgy világos, hogy ezek löketsorrend ben fognak dolgozni. Az (El) forgó tolattyú továbbá a (Da) gőzkiömlőcsatornát tartalmazza (1. és 3. ábra), mely a (De) henger csatornákat a (g) gőzkiöinléssel köti össze, ha valamely (De) csatorna elé kerül. Ezen (Da) csatorna ívben mérve oly széles, hogy három egymásután következő henger (De) csatornáját fedi. Az (El) forgó tolattyú továbbá két gyűrűalakú (Ws) és (Wd) csatornát tartalmaz, melyek különböző párhuzamos körökben hasítékokkal vannak ellátva, melyeken át. a (Zl) tolattyúszekrény gyűrűalakú (Ls) szívó- és (Ld) nyomóterével ill. az (N) szivattyúhengerek vezérlőcsatornáival közlekednek. (5. ábra). Az (N) szivattyúhengerek szívólökete alatt a forgó tolattyú (Ws) csatornája a megfelelő (N) szivattyúhengerekkel közlekedik (1. ábra), míg a nyomóperiódus alatt a szivattyúhengerek a (Wd) csatornával közlekednek és ezen vezérlés is löketsorrendben történik. Ennek folytán a szállítandó víz szívásának ós nyomásának oly egyenletességét érjük el, hogy a szélkazánokat teljesen elhagyhatjuk. A munka- és szállítóhengerek elrendezésének leírt módja azon könnyen belátható hatással jár. hogy az ide-oda járó tömegek által kifejtett nyomások egymást többé, vagy kevésbé kiegyenlítik. Mivel a gép löketsorrendben dolgozik, úgy világos, hogy bármely állásból megindulhat, mert mindenkor legalább egy henger hatásos löketen áll. Nehogy a forgótolattyúban a víz *ós a gőz között hőkicserélődés mehessen végbe, vagyis hogy kondenzációveszteségeket elkerüljünk, a forgótolattyúban a gőz- és vízcsatornák az L levegőkamra által vannak egymástól elválasztva. A találmány szerinti gép, mely külön-I féle célokra alkalmas, szerkezetileg sok«