79841. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárárás gőzkazántelepek számára
egy-egy (21, 22, 23) és (24)-gyei jelölt szelep útján a (17) csővezetékkel van összekapcsolva. Ettől a vezetéktől a (13, 14,15 és 16) elzárható esőösszeköttetések vezetnek a kazánok egy-egy hátulsó táppviz-csatlako. zásálioz. A fentiekben leírt telep a következőképpen működik: Az (A, B, C) és (D) kazánokban keletkezett füstgázok, amennyiben tovább nem volnának kihasználandók, a megfelelő (I, II, III) és (IV) tolattyúkon és az (V) tolattyún keresztül a kéménybe lesznek vezetve. A továbbiak könnyebb megértéséhez jegyezzük meg, hogy az ábrán mindazon szelepek és csappantyúk mellett nyitva vannak, amelyeken át tehát az ábrázolt esetben víz vagy gázok áramolnak, kis nyil van rajzolva, amely egyszersmind az áramlás irányát is jelzi és pedig sima végű nyíl vízre és hátsó végén tollazattal ellátott nyil gázokra. Az ekonomiser-kazánokon keresztül való áramlást hasonló módon hosszú nyilak jelzik. Amely csappantyú vagy szelep mellett nyíl nincs, az zárva van. Az ábrán az az eset van feltüntetve, amelyben (A) és (D) fűtve vannak,, (B) mint ekonomiser szerepel és (C)-t tisztítják és e célból ki van kapcsolva. Éhhez (C) füstcsatornái (III) és (III') segélyével lesznek zárva, (I') és (IV') szintén zárva maradnak és a kéményhez szolgáló közvetlen út (V) által lesz elrekesztve. A gázok kényszerítve lesznek a (II) tolattyún át a (B) kazánba és onnan (II') át kiáramlani és a (8) és (9) csatornán át a kéménybe távozni. A (B)-ből való kiáramlás a helyi viszonyok szerint a rostély alatt vagy fölött tetszés szerinti irányban történhetik, ennek megfelelően a (8) csatorna a kazánok előtt vagy alatt, pl. a salakpincén keresztül is építhető. A gázok, ha így kedvezőbb, előlről-hátra is keresztül áramolhatnak a (B) kazánon-A (10) tápszivattyú a vizet a (11) cső, a nyitott (5) szelep, a (12) cső és a (2) szelepen át a (B) kazánba nyomja, míg az (1, 3 és 4) szelepek zárva vannak. A (B) kazánon a füstgázokhoz ellenáramban való átáramlás után a víz a (14) csövön, a (17) vezetéken és a (21 és 24) szelepeken át az (A), illetve (D) kazánokba nyomul, ahol el lesz gőzölögtetve. A (22 és 23) szelepek ez esetben zárva vannak. Hasonló módon minden kazán szükség szerint befüthető, mint ekonomiser használható vagy kikapcsolható a megfelelő zárószerv nyitásával vagy zárásával, úgyszintén valamennyi kazán szükség esetén egyszerre is fűthető. Ha azonban két kazán van fűtve és a gázok melegét amennyire csak lehet ki akarjuk használni, ez úgy történhetik, hogy a másik két kazán mint ekonomiser lesz üzembe hozva és pedig előnyösen egymásután sorba kapcsolva, mert ennél a kapcsolásnál a víz és a gázok sebessége nagyobb, mint párhuzamos kapcsolásnál, ami viszont nagyobb melegátadással jár és így a tüzelőanyag jobb kihasználása többszörösen pótolja a ventilátor által kiküszöbölendő huzatveszteséget és a több csatorna, csővezeték, stb. által okozott különbséget a beruházásokban. Mert ebben az esetben már nem elegendő a (6 és 8) csatorna (kétcsatornarendszer), hanem egy harmadik építendő (három-csatornarendszer, a rajzban pontozott vonallal). Ha ugyanis az (A) és (D)-ben keletkezett gázok átáramoltak is (B)-n, adott esetben tartalmazhatnak még annyi meleget, hogy érdemes azokat még a (C) kazánon is, ha már ki van tisztítva, keresztül vezetni, annál is inkább, mert különben (C) kihasználatlan marad. A harmadik füstcsatorna, (18) a (C) kazánnal a (19) csatorna útján, a (8) csatorna alúl vagy fölül való megkerülésével áll összeköttetésben, minélfogva (9) a (VI) tolattyú segélyével elzárandó és a (III, III') és (X) tolattyúk nyitva tartandők a gázoknak (A) és (D)-böl a sorba kapcsolt (B) és (C) kazánokon való keresztülvezetésének eszközlésére. Ennek megfelelően azonban a tápvíz is előbb a (C) kazánon keresztül kell, hogy áramoljék, hogy innen a (B)-n keresztül
