79832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építő alkatrészek előállítására

Megjelent 1922. évi november hó 134-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI" BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 79832. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás építő alkatrészek előállítására. STRASSER ALBERT MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 április hó 16-ika. Az eljárás célja, hogy egyszerű és olcsó módon állítsunk elő jó hőszigetelő, könnyű, jól megdolgozható olyan építőalkatrészeket, melyekkel a drága és sok esetben nem is tartós faanyagot helyettesíthetjük nálunk nagy mennyiségekben előforduló más növényi anyagokkal. Ilyen építő-alkatrészek szükségesek igen sok esetben a deszkaburkolatok, padozatok, válaszfalak stb. faanyagának a helyettesítésénél, méhkaptárak, csibekeltetők, hűtőszekrények, szigetelő falak és sok más egyéb készítmények előállításánál. A találmány lényege abban áll, hogy növényi alkatrészeket, növényiszárakat, leveleket, ágakat, galvakat, de különösen üreges növényszárakat, mint nádat, sást, szalmát, napraforgó- és kukorica-szárat stb. a ki várit alkatrészek és méreteknek megfelelő formában szorosan egymás mellé illesztve, esetleg préselve helyezünk el é»l az egyes szárak közötti réseket valamely alkalmas ragasztó-anyaggal töltjük ki.- Az eljárást úgy is alkalmazhatjuk, hogy a felhasználandó szárakat előbb bemártjuk az alkalmazandó ragasztó-anyagba ós így helyezzük el a formában, ahol erősen összesajtolva tartjuk mindaddig, míg a ragasztóanyag le nem kötött vagy meg nem száradott. Az alkalmazandó növényi anyagok természetesen lehetőleg száraz állapotban használandók, de lehet konzerváló anyagokkal impregnálni is. A lényeges az eljárásnál az, hogy a növényszárak a formát teljesen kitölt-, sék, s hogy az egyas szárak között csak kevés ragasztóanyag legyen szükséges, másrészt pedig lehető homogén anyagot nyerjünk. Ragasztóanyagul felhasználhatjuk az összes1

ösmert ragasztóanyagokat, mint pl. portlandcementből készült habarcsot, magnózia-cementet, vagy ennek különféle módozatait, gvpszet és ennek különféle alkalmazási módjait, aztán különféle enyveket, ezeknek különösen vízálló fajtáit, az ú. n. hajóenyvet, aztán a mész felhasználásával készült ragasztóanyagokat, melyek közül különösen alkalmas pl. az oltott mészből ós tehéntúróból (kazeinból) készült ragasztóanyag. Használhatók továbbá az ösmert összes szintetikus és vegyi ragasztószerek és ezek összetételei, a keményítő-csirizek, a vízüvegből készült ragasztóanyagok, aszfalt, kátrány, szurok és ezek kompozíciói. Lehet azonban két vagv többféle ragasztószert is alkalmazni. Például az