79823. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék keleti szőnyegeknek mechanikai úton való előállítására

nek platinája és az, (52) szinkiválasztó emelő egymással a már említett zsinórok útján vannak összekötve. A zsinórok az (52) emelők különböző pontjaihoz vannak csat­lakoztatva, úgy hogy a platinák egyenlő magasságban való felemelése dacára a (40) lépcsős lemezek különböző magasságra emeltetnek fel, tehát a flórfogó elé külön­böző szinü flórfonalak hozhatók. A Jacquardgép hajtása a szövőszék (14) forgattyútengelyéről a (134) lánckerék és a (135) lánc útján (19. ábra) olyképen törté­nik, hogy a Jacquardgép a bordaláda moz­gása közben dolgozik és a gép egész széles­ségére kiterjedően az összes (46) lépcsős lemezeket a kivánt mintának megfelelően felemeli, a csomózási periódus alatt azon­ban állva marad. A láncfonala.k kiemelésére a 61084. számú szabadalom értelmében a bordaládában vezetett fonalkiemelők szolgálnak, melyek az árú egész szélességén egyenletesen el vannak osztva. Ezen (98) fonalkiemelők, valamint a mozgatásukra szolgáló szerke­zet a 21—26. ábrákon vannak feltüntetve. Az összes (98) fonalkiemelők, melyeket 21. és 22. ábrán látható módon felül a lánc­fonalak felvételére való bemetszésekkel el­látott rudak képeznek, közös (98') sinen vannak ágyazva, mely végein a (98") veze­tékben mozgpe ,esapokkal van ellátva és ez­által a fonalkiemelőket mozgásuk közben a bordaládában egyenesen vezeti. A £pnal­kiemelők mozgását a (89) szögemelők hoz­zák létre, melyeknek (91) csigái a (90) ex­centereken gördülnek. A fonalkiemelők mozgatószerkezete a bordaláda menete közben szintén működé­sen kívül helyezendő. Ezen célból a (90) excenter a (92) tengely kötés résszel van el­látva, mellyel a (93) tengelyb^tésrész mű­ködik együtt. A (93) tengelykötésrészt a (94) kapcsolóemelő, a (95) kétkarú emelő, ennek (96) csigája és a (97) alaktárcsa mű­ködteti. A (97) alaktárcsa tengelyét a fő­tengely fogaskerekek útján hajtja. Oly célból, hogy a bordaláda lengése da­cára a (98) fonalkiemelőket működtető (89) emelők nyugalomban maradjanak, ez utóbbiak vége a 21. ábrán látható módon villaszerűén van kiképezve és a fonalki­emelőket összekötősín a bordaláda menete közben ezen villa vezetékében mozog. A rajzon feltüntetett elrendezésnél nem minden egyes fonalpárnak, hanem pl. csak minden tizedik fonalpárnak felel meg egy­egy (98) fonal kiemelő. Ennek következté­ben a fonalkiemelőknek a gép harántirá­nyában ide-oda menő mozgást kell végez­niük, mely célra a (99) lépcsős excenter és a (100) egykarú emelő szolgál (21. és 22. ábra). A (99) lépcsős excenter úgy van szerkesztve, hogy a főtengely minden for­dulatnál a (98) kiemelőrudakat összekötő­sín egy-egy osztással az egyik irányban eltolatik, míg csak az uatolsó fonalpárt el nem érte. Ezután a bordaláda menete köz­ben nyugalmi helyzet, ezt követőleg pedig lépésenként való visszamenet követke­zik he. Hogy a fanolkieinelők a különben meg­feszített láncfonalakat a csomózás céljá­ból kiemelhessék, a láncfonalakat meg kell lazítani. Ezen cél elérésére a lánc­fonalak, melyek (101) lánchengeren és a (102) vezetőhengeren haladnak át (21. ábra) és páronként a (103) láncfonalfeszítő­emelőkhez vezettetnek (22. és 25. ábra). Mindegyik láncfonalnak egy-egy fonal­feszítő felel meg és ez utóbbiak megfelelő berendezés által csoportonként felemel­hetők és lesülyeszthetők. Ezen célból az összes (103) fonalfeszítők a (104) keretben vannak elrendezve és a közös (105) sínre támaszkodnak (25. ábra). A (105) sín a (106) hornyokkal van ellátva (26. ábra), melyek távolsága a (98) fonal­kiemelők osztásának felel meg, vagyis a felvett esetben, pl. a (106) hornyokon min­den tizedik, tehát először is az első, tizen­egyedik, huszonegyedik, harmincegyedik, stb. (103) láncfonal feszítő, majd a (105) sínnek egy osztással való eltolása után a második, tizenkettedik, huszonkettedik, harminckettedik stb. láncfonalfeszítő csúszhat át és sűlyedhet le. Amikor a (103)

Next

/
Oldalképek
Tartalom