79823. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék keleti szőnyegeknek mechanikai úton való előállítására

zet, mely a láncfonalkiemelők működését lehetővé teszi. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező gép egy foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán a vetélőszerkezét oldalnézete, a 2. és 3. ábrán a szádképzőszerkezet oldal-és felülnézete, a 4. ábrán csomóképzőszerkezet összeállítási rajza látható, míg az 5—17. ábrán ugyanennek részletei vannak feltüntetve. A 18. ábrán a csomózószerkezet távlati képe látható a csomóképzés pillanatában. A 19. és 20. ábrán a csomóképzőszerkezetet tartó kocsi oldal- és előlnézetét mutattuk be. A 21., 22. és 23. ábrán a láncfonalkiemelőszerkezet oldal-, elől- és felülnézete látható, melynek részleteit a 24—26. ábrák mutatják. A 27—30. ábrák a gép működési módjának magyarázatára szolgálnak. Elsősorban a gép azon részeit ismertetjük, melyek az alapszövet előállítására szolgálnak és az ismert szövőszékektől csakis periodikus hajtásuk tekintetében különböznek. A rajzon feltüntetett foganatosítási alaknál az alapszövet előállítására példaképen alulról ható, úgynevezett rugós ütőszerkezettel ellátott szövőszéket használunk, természetes azonban, hogy ezen célra bármilyen más, megfelelő rendszerű szövőszék is használható. A példakép választott szövőszéknél a vétélőt mozgató ütőkart az ütés közben rugó működteti, mely a két-két ütés között levő időben újból megfeszíttetik. A szövőszék (1) főtengelyéről (1. ábra) a (2) tengelyen elrendezett fogaskerék útján hajtott alsó (3) szövőszéktengelyen az (5) alaktárcsa van elrendezve, mely a berajzolt nyíl irányában forog. Ezen alaktárcsa a (6) egykarú emelő és az ezen ágyazott (7) csiga emelésére ós sülyesztésére szolgál. A (6) emelő mozgása a (8) lánc útján ismert módon a (9) ültőkarra vitetik át. Az (5) alaktárcsa forgása közben a (6) kar, illetve a (7) csiga, mindinkább felemeltetik, míg az ütés akkor következik be, amikor a (7) csiga az (5) alaktárcsa (3') orrát elhagyta. Az alaktárcsa további mozgása folyamán a (9) iitőkár ismét kezdeti helyzetébe tér vissza. Az ütőkar mozgásának a csomózás alatt szünetelnie kell. Ezt a célt az egymással kapcsolódó (10, 11) kétkarú emelők útján érjük el, melyeket a (4) tengelyen elrendezett és az (1) főtengelyről fogaskerekek útján hajított (12) alaktárcsa működtet; az alaktárcsa úgy van kiképezve, hogy akkor, amikor a csomózóberendezés működik, a (11) és (10) emelők útján a (6) emelőt felemeli és ezáltal a (7) csigát az (5) alaktárcsától távoltartja, úgy hogy a (9) ütőkar a csomózás periódusa alatt állva marad. Lényegében ismert módon történik a bordaláda mozgatása is (2. és 3. ábra), mely hasonlóképen a szövőszék (1) főtengelyéről van levezetve és pedig szintén oly módon, hogy a rendes szövőszékektől eltérően a bordaláda nem folytonos, hanem periodikus mozgást végez. A bordaláda mozgásának be- és kiiktatására a szövőszék (14) hajtó forgattyújának (3. ábra) tengelyére a (15) tengelykötésrész van felékglve, mely a (16) tengelykötésrésszel működik együtt. Ez utóbbit a (17) kétkarú emelő működteti, melynek (19) csigája a (13) előtéttengelyen megerősített (18) alaktárcsa vezérlőfelületén gördül. Ha a (19) csiga az alaktárcsa kiemelkedő (18') részéhez ér, a (17) emelő kileng, a (16, 15) tengelykötésrészek oldatnak és a bordaláda mozgása megszűnik. A bordaládánák egy bizonyos megbatározott helyzetben kell megállnia és a csomózás alatt ezen helyzetben kell megmaradnia. Ezen cél elérésére a forgattyútengelyre a (191) tárcsa van felékelve, mely a (19 és 19") orrokkal van ellátva. Abban a pillanatban, amelyben a bordaládát a (15, 16) tengelykötés oldása által működésen kívül helyezzük, két (20) emelő helyezkedik el a (19', 19") orrok alatt és ezáltal a bordaláda