79822. lajstromszámú szabadalom • Palacktöltő berendezés

I — tí -a (22) szabályozó csőnek (23) lég-kamrájától, a palackban lévő, kissé komprimált levegő kiszabadul. Mielőtt a palack a centrirozó tölcsérrel együtt teljesen, azaz a .folyadékszelep (15) alsó záró testén túl is leereszttetnék, a kissé komprimált levegő által felszorított folyadék a szabályozó csőnek légkamrájából az alsó légvezetéken és légnvílásokon át vissza* i csurog a palackba. Amikor a palack véglegesen elhagyja a töltőszerkezetet, a visszacsurgás mái' befejeződött. Ezután újból megkezdődhetik egy iiresi palacknak töltése, de most már avval a különbséggel, hogy a (38) kifolyó csőben és ez alatt a szabályozó csőnek alsó részében, valamint a (19) lángszelep felett a (7) légcsőben is folyadék van. Ha moist az üres palack a centrirozó tölcsérrel együtt f elszór itt atik a szabályozó csőnek légkamrájához, illetve ennek (37) kúptömítéséhez és a szabályozó c-ő megemeltetik, a folyadék- és légszelep is megemeltetnek, a folyadék a szabályozó csőből, illetve a kifolyó csőből még kevesebb zavarással folyik a palackba, mint az első palack töltésénél, a légszelep felett a légcsőben rekedt folyadék pedig csendesen lecsurog a már többször említett utakon a palackba. A palacknak töltési magassága a légnyílásoknak és a palacknak egymáshoz viszonyított helyzete szerint változik. Mennél mélyebben vannak a légnyílások elrendezve, annál kisebb magasságra töltetik meg a palack és megfordítva, mennél közelebb vannak a légnyílások a palacknak szájnyílásához, annál nagyobb magasságra töltetik meg a palack. Adott szabályozó cső esetében a (23) légkamra alsó felülete és a (37) kúptömítés közé helyezett (44) távtartó révén (9. ábra) a palacknak töltési helyzete mélyebb, vagyis a légnyílások közelebb jutnak a palacknak szájnyílásához, mely esetben a folyadék a távtartó magasságának megfelelő nagyobb magasságban fogja megtölteni a palackot. A töltőszerkezetnek második foganatosítási alakja abban tér el az első foganatosítási alaktól, hogy a légoszlopnak mechanikai működtetése helyett pneumatikus működtetés van alkalmazva. Ezen foganatosítási alaknál is az (1) tartálynak alsó részéből indulnak ki a (6) adagoló csövek (10. ábra). A tartályba torkoló (3) felső tápcsőre, tömítés közbeiktatásával, a (60) karral ellátott (43) száj cső van felcsavaró! vn. A (46) ÚHZÓ a (60) karon csuklósan megerősített (56) emeltyűkar egyik végén van csuklósan megerősítve, míg másik végén ugyancsak csuklósan az emeltyűnek (57) kartoldata van felszerelve, melyhez a (43) szájcső elzárására szolgáló (58) csuklós folyadékszelep csatlakozik. Az (57) kartoldatnak vezetésére, illetve az (56) szelepnek vezérlésére az (59) vezető lemez szolgál. Ha az emeltyű emelkedik, az (58) folyadékszelep a (43) szájesőre szoríttatik, miáltal a folyadék a tartályban csak egy bizonyos magasságig emelkedhetik. Állandó légnyomás elérésére a (2) fedélben kiképezett (49) szelepcső nem alul, hanem feliil van szeleppel ellátva. A (49) szelepcsőre az (50) kiáramlási nyílásokkal ellátott (51) szeleptok van felcsavarolva, mélyben a tartálynak (52) légszelepe van elhelyezve. Az (52) lég-szelep zárt henger, mely a (49) szelepesövön ül és azt elzárja. Ha a tartályban a légnyomás annyira emelkedett, hogy a szelepnek súlyát legyőzi, az (52) szelepet az (51) tokban felszorítja és a levegő az (50) nyílásokon át a szabadba áramlik. A töltő fejnek kiképzése és belső felszerelése (11. ábra) megegyezik az első foganatosítási alaknak kiképzésével és belső felszerelésével azon különbséggel, hogy a pneumatikus légszelep alkalmazása miatt, a (38) kifolyó csőnek (39) fejkorongja nincs vájattal ellátva és a mechanikai működtetésű légszelep teljesen hiányzik. A (7) légcsőnek alsó lésze a töltő fejnek (17) vezető csövei c torkol és így jut összeköttetésbe a kifolyó cső és a vezető cső alkotta felső légvezetékkel. A többi részek, amint az már em-