79764. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék tüzelőfegyverekhez mozgó célok ellen

Megjelent 1922. évi október hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG. SZABADALMI LEIRAS 79764. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Irányzókészülék tüzelőfegyverekhez mozgó célok ellen. NEUHOLD KORNÉL GYÁRIGAZGATÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 26-ika. Mozgó céloknak főleg repülőgépeknek lövetésére szolgáló tüzelőfegyvereknél pl. gépfegyvereknél az ismert alakú célgömb helyett köralakt'i célgömböt használnak, mely az alábbiakban körcélgömb elneve­zés alatt szerepel. Ez a berendezés lénygé­ben azon alapul, hogy a csőtengelyen át­menő függélyes síktól oldalt is a célgöm­bön pontok vannak megadva, melyek lehetővé teszik, hogy az irányzóvonalak a célra való beállításánál a fegyvercső­nek hossztengelyé az irányzóvonallal egy meghatározott szöget, az előretartó szöget be zárjon. Ez a szög annak a viszonynak felel meg, mely a lövedék által meghatá­rozott idő alatt megtett út és azon út kö­zölt áll fenn, melyet a repülőgép ugyan­azon idő alatt meghatározott sebességgel megtesz. A repülőgépek lövetésére szolgáló ed­digi irányzókészülékeknél az előretartó szögek a repülőgép azon .mozgásirányá­nak felelnek meg, mely a) a csőre merőlegesen álló síkban fek­szik és a lövész előtt halad el, I)) mely a fegyveresőre 45° alatt hajló síkban fekszik és a lövész felé mutat. Ennek megfelelően az irányzókészülék lényegében abban áll, hogy az egyetlen pontot mutató célgömb helyett két köz­pontos kör \*an alkalmazva, melyeknek kerületén a mellső irányzópontot kell ki­választanunk olyképpen, hogy az-irányzó­vonalat a csőtengely irányából abba .a» irányba térítjük ki, amelyben az előre­tartó szögnek létesítése szükségessé válik. A két központos kör közül a külső az (a) alatt, a belső pedig a (b) alatt megadott feltételnek felel meg. Hogy a két mellső körnek valamelyikén a helyes mellső célpontot kiválaszthassuk, a két központos körnek közös középpontja is felismerhető kell hogy legyen. A cél­zás most olyképpen történik, hogy az irányzóvonalat a szemtől a hátsó célpon­ton (nézőkén) át a célra a megfelelő kör kerületének azon pontjára fektetjük, melyből kiindulólag a repülőgépnek mozgásiránya látszólag a körnek közép­pontja felé irányul. A/ eddig ismert körcélgömbök drótból vagy szalagból készült két központos "gyű­rűből állottak, melyeket egy ugyancsak drótból való szálkereszt tartott egymással össze, mely szálkeresztnek metszéspontja a két körnek közös középpontjában fek­szik. A körcélgömbnek ily kiképzése azon­ban számos hátránynyal jár, melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom