79746. lajstromszámú szabadalom • Sebességmérő légi- és vízijárművekhez a gyorsulás törvénye alapján
egymással ellenkező irányban forognak, úgy hogy a (22) mutató nyugalomban van. Tegyük fel, hogy a jármű, melyen az ismertetett műszer fel van állítva, egyenletes sebességgel halad Észak-Dél irányában. Ekkor a (8, 9) giroszkópok függélyesen függnek és a (22) mutató áll. Mihelyt gyorsulás vagy lassulás lép fel, olyan erő keletkezik, mely a giroszkópok tengelyeit a (6a) ill. (7a) csapokon át a függélyes iránytól elterelni igyekszik. Ismeretes, hogy ennek az a következménye, hogy a giroszkópok ezen erő irányára merőleges irányban kitérnek, azaz, tengelyeik a (8a) ill. (9a) csapokon átmenő függélyes síkban egyenlő szöggel kilengenek ós pedig a giroszkóp forgásiránya szerint jobb vagy baloldalra, ez a kilengés „precesszió" néven ismeretes. Miután a giroszkópok egymással ellenkező irányban forognak a (6c, 7c) rudak kilengései is egymás közt ellentétes irányúak. Ezáltal a (10) ill. (11) karok és velük a (14) ill. (15) kúpokon levő (12) és (13) súrlódótárcsák eltolódnak. A (12, 14) és (13, 15) sebességváltóhajtás ismertetett elrendezése folytán ekkor a (17) kerék forgási sebessége növekszik, a (18) keréké ellenben csökken (vagy fordítva). Ennélfogva a (22) mutató egyik vagy másik irányban elmozdul. A mutató ezen kilengése, mely nyilvánvalóan és ezen a sebességváltozásnak változás tartamának függvénye, a sebesség mértékéül szolgál. Világos, hogy a (12) korong mindig oly lineáris helyzetváltozást szenved, mely a giroszkóptengely kilengései szögének tangensével közvetlen viszonyban áll. Minthogy a gyorsulás is arányos ezzel a szögfüggvénnyel. a (14) kúp (12) korongjának eltolódása is magával a gyorsulással arányos. Könnyen belátható, hogy az (1) asztalnak vízszintes helyzetéből való esetleges eltérése nem hat zavarólag a műszer pontosságára; az asztalnak a (6a, 7a) csapokkal párhuzamos tengely körüli lengése a (12, 13) korongoknak tárgyaikhoz képest való eltolódását vonja ugyan maga után, miután azonban ezek az eltolódások egyenlő irányúak, nem idézik elő a (22) mutató kilengését, míg az asztalnak a (a, 9a) csapokkal még egyetlen giroszkóp alkalmazása esetén sem okozza a (12, 13) korongoknak kúpjaikhoz képest való eltolódását. Tehát a sebességmérés víziszintes mérősík nélkül abszolút pontossággal végezhető. Mint a fenltiekből kitűnik, az ismertetett műszer csak az Észak-Dél irányú sebességet jelzi, hogy az ezen irányban megtett utat is meghatározzuk, egy második időintegrátort alkalmazhatunk. Természetesen a Kelet-Nyugat irányban megtett utat is mérni kell, hogy a jármű földrajzi helyzetét mindenkor meghatározhassuk. Mindkét adatot egyetlen kettős-giroszkóprendszer és két ezzel kapcsolt mérőrendszer alkalmazásával mérhetjük. Ha a sebességmérő az (1) asztalhoz képest forgathatóan van elrendezve, a berendezést minden kívánt irányban működtethetjük. Szabadalmi igények: 1." Sebességmérő légi és vizi járművekhez a gyorsulás elve alapján, jellemezve két egyenlő ós egymással ellentétes irányban forgó giroszkóp elrendezése által, melyek egy súlypontjaiktól bizonyos tengelyirányú távolságban vannak a járművel összekapcsolva és ligy vannak felfüggesztve, hogy a készülék nyugalmi helyzetében tengelyeik párhuzamosan futnak. 2. Az 1. igényben védett sebességmérő foganaltosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy mindegyik giroszkóp inga módjára foroghatóan van oly berendezésekre felfüggesztve, mely maga vízszintes tengely körül a giroszkóp tengelye merőlegesen forgathatóan van a járművel kapcsolva és oly berendezéssel van öszszekötve, melynek segítségével kilengései időhatárok között integrálhatók. 3. Az 1. igényben védett sebességmérő foganatosítási' alakja, jellemezve azáltal, hogy azon berendezés, melyben a girosz-