79746. lajstromszámú szabadalom • Sebességmérő légi- és vízijárművekhez a gyorsulás törvénye alapján

egymással ellenkező irányban forognak, úgy hogy a (22) mutató nyugalomban van. Tegyük fel, hogy a jármű, melyen az ismertetett műszer fel van állítva, egyen­letes sebességgel halad Észak-Dél irányá­ban. Ekkor a (8, 9) giroszkópok függélye­sen függnek és a (22) mutató áll. Mihelyt gyorsulás vagy lassulás lép fel, olyan erő keletkezik, mely a giroszkópok tengelyeit a (6a) ill. (7a) csapokon át a függélyes iránytól elterelni igyekszik. Ismeretes, hogy ennek az a következménye, hogy a giroszkópok ezen erő irányára merőleges irányban kitérnek, azaz, tengelyeik a (8a) ill. (9a) csapokon átmenő függélyes síkban egyenlő szöggel kilengenek ós pedig a giroszkóp forgásiránya szerint jobb vagy baloldalra, ez a kilengés „precesszió" néven ismeretes. Miután a giroszkópok egymással ellenkező irányban forognak a (6c, 7c) rudak kilengései is egymás közt ellentétes irányúak. Ezáltal a (10) ill. (11) karok és velük a (14) ill. (15) kúpokon levő (12) és (13) súrlódótárcsák eltolódnak. A (12, 14) és (13, 15) sebességváltóhajtás ismertetett elrendezése folytán ekkor a (17) kerék forgási sebessége növekszik, a (18) keréké ellenben csökken (vagy fordítva). Ennélfogva a (22) mutató egyik vagy má­sik irányban elmozdul. A mutató ezen ki­lengése, mely nyilvánvalóan és ezen a sebességváltozásnak változás tartamának függvénye, a sebesség mértékéül szolgál. Világos, hogy a (12) korong mindig oly lineáris helyzetváltozást szenved, mely a giroszkóptengely kilengései szögének tan­gensével közvetlen viszonyban áll. Mint­hogy a gyorsulás is arányos ezzel a szög­függvénnyel. a (14) kúp (12) korongjának eltolódása is magával a gyorsulással arányos. Könnyen belátható, hogy az (1) asztal­nak vízszintes helyzetéből való esetleges eltérése nem hat zavarólag a műszer pon­tosságára; az asztalnak a (6a, 7a) csapok­kal párhuzamos tengely körüli lengése a (12, 13) korongoknak tárgyaikhoz képest való eltolódását vonja ugyan maga után, miután azonban ezek az eltolódások egyenlő irányúak, nem idézik elő a (22) mutató ki­lengését, míg az asztalnak a (a, 9a) csa­pokkal még egyetlen giroszkóp alkalma­zása esetén sem okozza a (12, 13) koron­goknak kúpjaikhoz képest való eltolódását. Tehát a sebességmérés víziszintes mérősík nélkül abszolút pontossággal végezhető. Mint a fenltiekből kitűnik, az ismertetett műszer csak az Észak-Dél irányú sebes­séget jelzi, hogy az ezen irányban meg­tett utat is meghatározzuk, egy második időintegrátort alkalmazhatunk. Természe­tesen a Kelet-Nyugat irányban megtett utat is mérni kell, hogy a jármű földrajzi helyzetét mindenkor meghatározhassuk. Mindkét adatot egyetlen kettős-giroszkóp­rendszer és két ezzel kapcsolt mérőrendszer alkalmazásával mérhetjük. Ha a sebességmérő az (1) asztalhoz képest forgathatóan van elrendezve, a be­rendezést minden kívánt irányban működ­tethetjük. Szabadalmi igények: 1." Sebességmérő légi és vizi járművekhez a gyorsulás elve alapján, jellemezve két egyenlő ós egymással ellentétes irányban forgó giroszkóp elrendezése által, melyek egy súlypontjaiktól bizo­nyos tengelyirányú távolságban vannak a járművel összekapcsolva és ligy van­nak felfüggesztve, hogy a készülék nyu­galmi helyzetében tengelyeik párhuza­mosan futnak. 2. Az 1. igényben védett sebességmérő fo­ganaltosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy mindegyik giroszkóp inga mód­jára foroghatóan van oly berendezésekre felfüggesztve, mely maga vízszintes ten­gely körül a giroszkóp tengelye merő­legesen forgathatóan van a járművel kapcsolva és oly berendezéssel van ösz­szekötve, melynek segítségével kilen­gései időhatárok között integrálhatók. 3. Az 1. igényben védett sebességmérő fo­ganatosítási' alakja, jellemezve azáltal, hogy azon berendezés, melyben a girosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom