79723. lajstromszámú szabadalom • Tömítő szelencetömítés

— 2 — támasztópeckek biztosítják, hogy a (4 és 5) szorítógyűrűk között elegendő távol­ság legyen a jó tömítéshez szüksé­ges folyadékgyűrű-hosszúság eléréséhez. Hogy a két szorítógyűrű egyenlő legyen, célszerű minden második (9) pecket a (4) gyűrűben, a közbenfekvő peckeket pedig az (5) gyűrűben megerősíteni. A két (4 és 5) szorítógyűrű közötti (7) tér a tömítőslzelence egy oldalfalának (8) csatornáján át egy a rajzban fel nem tüntetett nyomóvezetékkel, pl. kenőszi­vattyú nyomóvezetékével áll összekötte­tésben, melynek segélyével a (7) térben állandó folyadéknyomást tartunk fenn. A hidraulikus nyomás a (4, 5) szorító­gyűrűket. egymástól szétnyomja, miáltal ezek egyrészről a (4) szorítógyűrű és a (2) alapgyűrű és másrészről az (5) szorí­tógyűrű s a (3) szorítóhüvely közé helye­zett engedő (6) tömítőanyagot összesző rítják, úgy hogy ez a tömítőszelence falai és a (11) dugattyurúd vagy tengely között szoros tömítést létesít. A szorítógyűrűket a tömítőanyag felőli oldalukon célszerű önmagábanvéve is­mert módon kettős kúp alakjában kiké­pezni. A (7) térbe nyomott folyadék cél sze­rűen kenőfolyadék, pl. vízben emuigált olaj, egyszersmind a dugattyúnk! kü­tiinő kenését is eszközli és emellett a tömítőanyagot teljesen átitató, nyomás alatt álló folyadék állandóan kifogásta­lan tömítést biztosít. A (7) térben lévő folyadék nyomása-s nak fenntartására magát a kazán nyo­mást is felhasználhatjuk, hogy a ió tömí­tést a kenőszivattyú időszakos üzem­szünetei alatt is biztosítsuk. EgyáJtalá­ban a (7) térben uralkodó folyadéknyo­más fenntartásának módja tetszőleges lehet és nem érinti a találmány lényegét. A 2. ábra szerint a (4 és 5) szorító­gyűrűkön kívül még ezek és a (2) alap­gyűrű illetve a (3) szorítóhüvely között (14) illetve (15) segédszorítógyűrűket al­kalmazunk úgy, hogy a (4), illetve (5) szorítógyűrű és a (14) illetve (15) segéd­szorítógyűrű között a 6 rugalmas fojtó­anyagréteg, a (14), illetve (15) segéd­szorítógyűrű és a (2) alapgyűrű illetve a (3) szorítóhüvely között pedig egy má­sodik (16) rugalmas fojtóanyagréteg fek­szik. A (4) és (5) gyűrűk kapcsolására az 1. ábrabeli (9) peckek helyett a (1,2) rugó szolgál. A 3. és 4. ábra szerint a (4 és 5) gyű­rűk axiális vezetése alzáltal történik, hogy ezek (24) illetve (25) üreges hén­geralakú nyúlványokkal vannak ellátva, melyek egymásban csúsznak és úgy van nak (17) illetve (18) nyílásokkal ellátva, hogy a (4 és 5) gyűrű viszonylagos elfor­dulása vagy axiális eltolódása közben a (24, 25) nyúlványokon kívül fekvő tér mindenkor közlekedjék a nyúlványokon belül fekvő térrel. Szabadalmi igények: 1. i ömítőszeleneetömítés, melyet az jellemez, hogy a tömítőszelencébe he­lyezett, az alapgyűrű illetve a szorító­hüvely felőli oldalukon engedő fojtó­anyagra fekvő két, egymáshoz képest axiális irányban eltolódható sízorítö­gyűrű közötti tér a tömítőszelence ól­falában alkalmazott csatorna révén folyadéknyomótérrel áll összeköttetés­ben, úgy hogy a szorítógyűrűk kö­zötti térben fenntartott hidraulikus nyomás a szorítógyűrűkét egymástól szétnyomja és az ezen gyűrűk és a tömítőszelence alapgyűrűje, illetve szorítóhüvelye közötti, engedő fojtó anyagot összeszorítja. 2. Az 1. alatt igényelt tömítőszelenee­tömítés megoldási alakja, melyet 1 az jellemez, hogy a szorítógyűrűk között i tér a tömítőszelence oldalfalában al­kalmazott csatornán át nyomás alatt tartott kenőfolyadék vezetékkel áll összeköttetésben úgy, hogy a tömítést

Next

/
Oldalképek
Tartalom