79670. lajstromszámú szabadalom • Villamos folyadékmelegítő-készülék

ábrában látjuk azt részben metszetben, részben nézetben. A vízvezetékhez kapcsolt (a), csövön, valamint annak (b) záró- és szabályozó csapján át a hideg víz (c) nyílásnál, (cl) melegítőedénybe lép, utóbbiban alulról fölfelé zeg-zug irányban való folyása és e közbeni felmelegítése után pedig (e) felső nyíláson és (f) levezető csövön át lefolyik felhasználásának helyére. A fentiekben már leirt, (d) melegítő­edényt képező két lemez a rajzban (g) betűvel, a közéjük iktatott bordák pedig (h) betűvel vannak jelölve. Ép úgy mint (g) lemezek, (h) bordák is a melegséget jól vezető anyagból készülnek és oly hosz­szal birnak, hogy felváltva jobb- és bal­oldalt (i) nyílásokat hagyván, a leme­zekkel a zeg-zng alakú csatornát képezik. Mindegyik (g) lemez külső felületéhez kellő szigetelő t. i. a villamosságot nem vezető réteg közbeiktatásával a villamos ellenállás simul, mely (k) kapcsolóval a házi villamos vezetékbe kapcsolható és megfelelő kereten megerősített (1) veze­tőkből, avagy más ismert módon kész-ül. Melegveszteségek elleni megvédésére az egész készülék (n) fürészporral, parafa­hulladékkal, vagy más izoláló anyaggal körül van véve, melynek összetartására (c) fából, vagy más alkalmas anyagból készített doboz szolgál. Beépített bordák helyett egyéb módoza­tot is alkalmazhatunk a víznek többszöri oda-vissza vezetésére. így például (d) melegitőedénynek a 3. sz. ábrában fel­tüntetett foganatosítási alakjánál maguk a (g) lemezek úgy vannak besajtolva, hogy (p) dudoraik-, a váltakozó jobb- és baloldali nyílások kivételével érintik egymást. Pótolhatjuk továbbá az egész melegítő­edényt megfelelően oda-vissza hajlított csővel, mely azonban szintén egyenes alaluí ellenállással körül van véve. A 4. és 5. sz. ábrák feltüntetik a találmányi készülék ilyféle kivitelét... A házi villamos vezetékekben szokásos 5—6 ampéres árammal egyszeri átfolyás­sal csakis kisebb vízmennyiséget — per­cenként körülbelül Y» litert — lehet mele­gíteni a mosakodáshoz kivánt 25—30° C-hőfokra. A találmányi készülék azonban ugyancsak e gyenge áram mellett na­gyobb vízmennyiségnek egyízbeni fel­melegítésére, valamint magasabb hőfok elérésére is berendezhető, ha azt tar­tánnyal kombináljuk, melynek tartalma a felmelegítésen cirkuláció által vesz részt. Ily kombináció esetén a melegítő­edény és a tartány megtöltése után, a víz hozzáfolyása és lefolyása elzáratik, míg az egész vízmennyiség, a villamos ellen­állás behatása alatt, a kivánt hőfokot el­érte. ily kombinációt képező foganatosítási alakot a 6. sz. ábra mutat. Ennél a már ismertetett szerkezetű (d) melegítőedény fölött (p) tartány van elrendezve, melyet melegveszteségek ellen (q) burkolata és (ql) fedeje védik. A (d) melegítőedényből (p) tartányba vezető, (rl, r2) csőtől, (f) lefolyó cső, vala­mint a szintén a tartányba vez-ető (s) cső ágazik el, az elágazási helyen levő (t) csap pedig két 90°-nyi szöget képező furattal bír, úgy hogy két-két 90° alatt álló csövet egymással össze lehet kötni. Azonkívül (u) visszavezető cső a tartány fenekét a melegítőedény alsó részével, valamint (v) túlfolyócső annak víztükrét (f) lefolyó csővel köti össze. A készülék működtetésére (t) csapot úgy állítjuk be, hogy (f) lefolyó cső el van zárva, míg (rl) és (s) csövek egymással összeköttetésben állnak. Ha most (b) csapot kinyitjuk, akkor a hidegvíz (a) csőből (d) melegítőedénybe lép és fel­melegítése után (rl) és (s) csöveken át (p) tartányba szál, onnan pedig lehűlése által (u) csövön keresztül (d) alsó részébe folyik vissza, az utóbbiba időközben be­jött hideg vízzel összekevervén tovább­melegszik, ismét (p) tartányba szál és így tovább, miközben a tartány meg is telik. Ha a víz tükre (v) túlfolyó cső felső nyílását elérte és (f) csőnél a víz kezd ki­csöpögni, elzárjuk (b) csapot és átenged-

Next

/
Oldalképek
Tartalom