79663. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet önműködő sebességváltóval

rendelkező (41) ütközővel működik | együtt. A (41) ütköző előreugró része a (42) dugattyus szivattyúnak, amelynek két, ellenkező irányban működő (43, 44) dugattyúja van. A két (45 és 46) hengert a (47) csatorna köti össze, melynek .szelvénye a (48) csavar útján változtatható. A (47) csatorna, úgyszintén a (45 és 46) hengerek, valamint az üreges (43, 44) dugattyúk tereit olaj tölti ki. A (49) szivattyúház lazán fut az (!) tengelyen. A (43, 44) dugattyukat (50, 51) csapok az (52, 53) kulisszákkal kötik össze, amelynek ívalaku (54) kivágásában eltolhatók. Aa (52, 53) kulisszákat (55, 56) tolórudak a (6 és 6') fogaskerekekkel egy darabból készített (57, 58) f-orgattyucsapok útján lengő mozgásban tartják (S. ábrán e—(1 vonal a (6) fogaskereket metszetben mutatja). A dugattyúkon (59, 60) orrok vannak, amelyek egy később ismertetendő henger állásnál a (61 és 62) ütközőkbe akadnak és ezáltal a (43, 44) dugattyúknak és az ezekkel összeköttetésben álló (6, 6') fogaskerekeknek további elmozdulását lehetetlenné teszik. A berendezés működése a következő: A (31) tekercsrugó oda igyekszik hatni, hogy a fékberendezés (42 és 42') hengerei a 7. ábrán feltüntetett helyzetben működjenek. Ez a helyzet felel meg a leggyorsabb fordulatszámnak. Ennél a helyzetnél a két (43 és 44) dugattyu egyikének mozgását a megfelelő (61, és 62) ütköző megakadályozza. Ezáltal az (52, 53) kulisszák és a (6, 6') fogaskerekek rög*zíttetnek, mikoris a (25) hajtott és a íz (1) hajtó tengely szilárdan össze vannak kötve. Ha a hajtószerkezet, amely a (31) tekercsrugó által a motor mindenkori forgatónyomatékának megfelelően állíttatik be, erősebben vétetik igénybe, úgy a (17) tárcsa a (28) rugóház ellenében elfordul és ezáltal az elfordulás által a (49) szivattyuváz is elfordíttatik a (41) ütközőjével együttműködő (40) csap működése folytán, mikoris az (50, 51) dugattyucsapok az (52, 53) kulisszák (63. 63') forgáscsapjai felé közelíthetnek, mégpedig annál inkább, mennél nagyobb a (25) tengely terhelése. Ha ez a. terhelés eléri aizi áttétel és a mótorei'ősség által meghatározott maximumot, akkor az (52 és 53) dugattyucsapok az (52, 53) kuliszszák (63, 63') forgáspontjaihoz érkeznek. A fékszerkezet így teljesen kikapcsoltatik, minthogy a dugattyu-út egyenlő nullával. Ebben az esetben legnagyobb lesz a hajtószerkezet áttétele és elérjük a legkisebb sebességi fokot. Midőn a fékeizőberendezésre a visszaható nyomás ennél a sebességnél már jobban nem tud hatni, az (5, 6) bolygókerekeket hordó (17) tárcsa, azon igyekszik, hogy ellenkező értelemben forogjon Ennek megakadályozására a (64) fedőtárcsája a fékberendezésnek (3. ábra) 39 kilincskerékkel van ellátva, amely a (65) kilinccsel működik együtt. A kilincsen egy (66) támasztókar van elrendezve forgathatóan, amely a (67) görgő útján a (64) tárcsa simára megdolgoizott külső felületére támaszkodik és a (65) kilincset működésén kívül tartja. A (66) támasztókar kilengését a (68 és 68') ütközők határolják. A (68') ütköző a támasztók?)rt a (64) tárcsa rendes irányban való forgásakor merőleges állásban tartja, mikor is a (65) kilincs egésizen fel van emelve. Ez teljesen zajtalanná teszi a kilincs működését. Ha a tárcsa forgásiránya megváltozik, a (66) támasztókar a másik (68) ütközőhöz fut, mikoris a (65) kilincs beakad a (39) kilincskerékbe. A hajtószerkezet átállítása a (70) kilincs útján történik, mely a (69) tengelyre szilárdan van fölerősítve és a (8) dob (71) fogkoszorú jávai működik együtt. Ennek a kilincsnek bekapcsolásakor, mely a (69) tengely elfordítása által történik, végeredményben az ugyanezen tengelyen lévő (65) kilincs is működésen kiviili helyzetbe hozatik. A (65) kilincs felemelése és a (70, 71) kilincsszer kezet bekapcsolása egy (83) fogastárcsa útján eszközölhető, amely a (69) ten gelyre van ékelve és megfelelő játékkal