79638. lajstromszámú szabadalom • Repülőbomba

— i — lított helyzetben fogva tartja. Az (50) zárókilincs másik karja a (42) állítóbütyök mozgási pályájába nyúlik be és ezen bütyök által, bizonyos, előre meghatározott számú kilométer hosszú út megtétele után, az (51) rúgó hatása ellenében, a (46) ütközőhöz sioríttatik, úgy hogy az (50) zárókilincs kikapcsolódik a (48) vezetőpálya (52) fogazatából (lásd az 5. ábra pontozott vonalait). A (42) állítóbütyök most, további útjában, az (50) zárókilincs és a (46) ütköző közvetítésével, eltolja a (45) állítóemelőt és ezzel egyszersmind elforgatja a (44) háromkarú emelőt, úgy hogy a (7) magassági kormány annyira elforog, amíg el nem éri a repülőbomba vízszintes pályáján való repüléséhez szükséges helyzetét, mely pillanatban azután a (46) ütköző (49) orra a (48) vezetőpályának alkalmas helyén kiképezett (53) fogkivágáshoz ér és a (47) rúgó hatása alatt ebbe becsappan (5. ábra pontozott vonalai), hogy ezzel a (45) állítóemelőt, a (44) emelőt és a (7) magassági kormányt ismét rögzítse. A repülőgép (4) motorjának a repülőbombának a célpont felett való lezuhanását előidéző megállítása, a rajzolt példánál, a benzinbeömlós elzárásával történik. Erre a célra az (54) benzinbevezető vezetékbe (4. ábra) egy (55) szelep v;\n beiktatva, melynek szeleptestét egy a szeleporsón elrendezett (56) rúgó állandóan nyitva tartja. Ez a szeleporsó, az (56) rúgó hatása alatt, egy (57) emelő útján, egyszersmind egy a (41) csavarorsóval párhuzamosan elrendezett (58) rudat, a (42) állítóemelő mozgási irányával ellenkező irányban véghelyzetébe tol el. Az (58) rúdon egy (59) ütköző van elállíthatóan megerősítve, mely a (42) állítóbütyök mozgási pályájába nyúlik be és az (58) rúdon a kívánt kilométerszámra állítható be a (40) kilométerbeosztás mentén. Ha tehát a (42) bütyök eléri ezt az (59) ütközőt, eltolja az (58) rudat, ezzel az (57) emelőt a berajzolt nyil irányában elforga'tja és az (55) szelepet elzárja. A (4) repülőgépmotor tehát megáll és így a

repülőbomba, a beállított távolságban, lezuhanni kényszerül. A leírt repülőbomba kezelése és működési módja most már, a fent előadottakból, könnyen megérthető. Ha ugyanis egy bizonyos czélpontot kell a repülőbombával eltalálni, akkor mindenekelőtt a (24) kompaszt állítjuk be, pontosan a célpont irányának megfelelően, azaz a (27) mágnestűt, a (30), (31) segédtűkhöz képest, olyan szöggel állítjuk el, melyet a kívánt repülési irány az északdéli iránynyal bezár, mire a kompaszházat úgy forgatjuk el, hogy a (27) mágnestű pontosan beálljon annak észak-déli kompaszbeosztására. Ez után a (7) magassági kormányt, a (45) állítórúd' megfelelő beállításával, az (50) zárókilincs és az (52) fogazat útján, a kívánt emelkedésre állítjuk be. Moslt a (41) csavarorsó forgatásával a (42) állítóbütyköt annyi kilométerrel állítjuk az (50) zárókilincs elébe, amennyit a repülőbomba, a kívánt magasság eléréséhez, igényel. Ezután még az (59) ütközőt állítjuk be a célpont távolságának megfelelő kilométerszámra, mire a repülőbombát, miután azt magát is beirányítottuk a célpontra, elrepülni hagyjuk. Erre a célra a (4) repülőgépmotort, a szokásos módon, megindítjuk, mire a repülőbomba, közönséges repülőgép módjára, felrepül. Ha az rítközben, valamely külső befolyás folytán, eltereletetnék beállított repülési irányából, akkor a (24) kompasz (27) mágnestűje és vele a (30), (31) segédtűk kilengenek nyugalmi helyzetükből és ezzel a

(6) oldalkormányt a fent leírt módon befolyásoló (22) elektromotort bekapcsolják a (26) akkumulátor (25) áramkörébe, mely mótor azután a repülőbombát, a fent leírt módon, visszatereli eredeti, beállított repülési irányába. A (22) elektromotor természetesen rögtön ismét kikapcsolódik az említett áramkörből, mihelyt a (27) mágnestű ismét eredeti helyzetébe került vissza. A (4) repülőgépmotor ekközben folytonosan működteti a (39) kilométerszámlálóművet, ez tehát folytonosan forgatja a

(41) csavarorsót, mely így a (42) állítóbütyköt megfelelően tovamozgatja. A beállított repülési magasság-