79612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék virágcserepek, csövek és egyéb üregtestek előállítására betonból

I. éisi 2. ábrák v ir ágc ser ép - f or m ák at mutatnak harántmetszetben, a 3. ábra virágcserépformát tartógyűrűvel tüntet fel, a 4—6. ábrák a forma és furókós befogását mutatják oldalnézeten és metszetben, a 7. ábra a "kifúrt formadarabot a formában, a 8. ábra a kilökött formadarabot mutatja, a 9. ábra furó és simítókészülékeket ábrázol nézetben, a II. ábra ugyanezt felülnézetben, a 12. ábra ugyanezt a 10. ábra A—A vonala szerinti metszetben mutatja, míg a 13. ábra a esőformát harántinetszetben tünteti fel. A találmánybeli furóeljárás céljaira a betont a szokásos összetételben, 60—70 százalék homok és 30—40 százalék cement, vagy kb. 60 százalék homok, 30 százalék cement és 10 százalék mész talaj nedvessségi állapotban alkalmazzuk, azonban más keverési arányok is használhatók. A masszát olcSó anyagból (fa, vas!>ádog, öntött vas) készült (a) formába töltjük. A formának levehető (b) fafeneke lehet (1. ábra) vagy egy darabból készülhet (2. ábra). A betonmasszával az (a) forma egész üregét egyszerűen megtöltjük (3. ábra) és a masszát kissé csömöszöljük. Ezután az előállítandó üreges test falvastagságának megfelelő (d) gyűrűt helyezünk a formára, amely kiugró karimájával az (a) forma leesizt)ergályozott élére fekszik és ezzel a gyűrűt pontosan központosítja., úgy hogy a fúrásnál egyenletes falvastagságot kapunk. A formába helyezett (d) gyűrű a formába nyúló toldatával a betonmasszának a falvastagságnak megfelelő részéire, nyomást gyakorol és ezzel annak a ki fúrásnál bizonyos támaszt nyújt Az így előkészített formát .szorítókorong segítségével az (e) tartóba fogjuk be (4. ábra), úgy hogy a (d) gyűrűnek az (o) tartó mellső pofáira és az (f) szorítókorongnak a fonna leesztergályoizott fenékrészére való felfekvése után néhány kézfogással a megtöltött formának pontosan centrikus befogását érjük el. A ki fúráshoz a lapátszerű (g) furókés (5. és 6. ábrák) szolgál, amely folytonosan forog. A kifurás foganatosítása végett vagy ezt a (g) furókést toljuk el a befogott forma ellenében, vagy pedig az (a) formát toljuk előre a forgó furókéssel szemben. A kifurás az 5. ábra pontozott (h) vonalainak megfelelően történik. (4. ábra). A kifúrt fonna kiemelése után a (d) gyűrűt eltávolítjuk és a formát a formadarab kilökése végett megfordítjuk (7. ábra), vagy pedig előzőleg simítókészülékkel megmunkáljuk. Ezt a simítókészüléket célszerűen szintén állandóan forgó módon rendezzük el és pedig úgy, hogy alakja pontosan megfelel a kifúrt formadarab belalakjának. A simítót célszerűen karimával látjuk el, amely a forma szélére fekszik és egyúttal a formadarab szélét simítja (9. ábra). Ezután az (i) formadarabot a formának a 7. ábra szerinti helyzetében kilökjük. A formadarabnak ekkor a 8. ábra szerinti alakja van, a virágcserepeknél szokásos (k) lyT

uk előállítása végett a forma fenekén szemölcs van elrendezve. Oly masszák formálásánál, amelyeknél a ki tördeléstől nem kell tartanunk, a. (d) gyűrű elmaradhat. A központosításra szolgáló felületek vagy szervek mái? módon is el rendezhetők. így pl. pontozók vagy üreges vezetékek alkalmazhatók. A 9. ábra esztergapadot tüntet fel befogó-, furó- és simítókésziil ékekkel üreges testeknek különösen vlrágcserepeknek előá 11 ítására betonmasszákból. Az esztergapadszerű (m) állványon az (e) formatartó (n) szánja szánvezetékeken eltolhatóan van ágyazva. Az (a) forma (e) tartójának két oldalsó pofája és csavarorsó segítségével eltolható (f) támaszfelülete van, amelynek homlokfe-