79595. lajstromszámú szabadalom • Záróberendezés csoportrekesztőkkel nyomózárak számára
szárai felelnek meg. A zárásnál tehát az egyik oldalról a (c) szár által a (b) csoport, a (d) szár vagy kulcstol 1 által pedig az (a) csoport beállítása eszközöltetik. Ha azonban azt akarjuk, hogy a zár az ellenkező oldalról is zárható legyen, a kulcsot az (e) és (f) kulcstollakkal is el kell látni, melyek közül az (e) toll a (b), az (f) toll pedig az (a) csoport számára való. Az ezen foganatosítási példánál a 2. és 3. ábrában beírt számok jelzik az egyes bezzentőknek a rekesztökkel való összefüggését. Természetesen további (al) és (hl) rekesztőcsoportok is alkalmazhatók az egyes ((e) és (f) kulcstollrészeknek megfelelő elrendezésben, ügy hogy mindig az összes jelenlevő kulcstollrészek és kulcsbezzentők lépnek működésbe. A rekesztőket a (g) rúgók hozzák a zárási helyzetbe, a kulcstoll által való rendezésük pedig a (li) elemek (kulcstámadórészek vagy bezzentök) által eszközöltetik. A 4—6. ábrán feltüntetett foganatosítás két irányban tér el. Mindenek előtt a (h)elemek nem rúdalakúak, hanem szögalaknak, azaz a kulcstoll körletében benyúló (i) résszel, illetve zárral és a rekesztőkre beható (h) résszel bírnak. Ezen szárak elrendezése által lehetségessé válik több rekesztőnek ugyanazon zármélységre való elrendezése. Ez kiviláglik a 4. és 5. ábrából. A feltüntetett foganatosításnál a kulcs középsíkjának egyik oldalán négy rekesztő van alkalmazva, melyek közül két hozzávaló elem vagy bezzentő egy-egy nagyobb (i) szárral bír, mint a másik két elem; ámbár a kulcskeresztmetszet A-alakú, azt H- vagy más alakúvá is kiképezhetnék, ami az elemek (i) szárának hosszától függ. A kulcs továbbá úgy van kiképezve, hogy az egyik oldalról való zárás alkalmával a (e) kulcsfokok a (b) rekesztőkre vannak beállító hatással, a (d) fokok pedig az (a) rekesztőkre. Ha azt kívánjuk, hogy a zár másik oldalról való zárásra is alkalmas legyen, kétszer annyi kulcsfoknak kell alkalmazva lennie, csakhogy mindegyik új csoportnál megfordított sorendben, úgy hogy az új kulcsfokok (e)-nél (6. ábra) a (b) rekesztőket (4. ábra) az (f) kulcsfokok pedig az (a) rekesztöket befolyásolják. Természetesen a záróberendezés ezen foganatosítási alakjánál is ínég további rekesztőcsoportokat alkalmazhatnánk, melyek az 1. ábra (al) és (bl) rekesztőinek felelnének még, amikor is a kulcs a 3. ábrán látható kulcshoz hasonlóan van kiképezve. A kulcs, amint ezt a 7. ábra mutatja, héngeralakú is lehet, mely esetben a kulcsfokok a kulcsszár hornyaiban vannak elrendezve. A rajz szerinti foganatosításnál a (c) fokok a (b) rekesztőcsoportok, a (d) fokok pedig az (a) rekesztőcsoportok beállítására szolgálnak. Ha azt kívánjuk, hogy a zár az ellentétes oldalról való zárásra is használható legyen, a (c) fokoknak megfelelően az (e) fokok, a (d) fokoknak megfelelően pedig az (f) fokok alkalmazandók, azonban megfordított sorrendben. A rekesztők száma természetesen itt is az első foganatosítási példának megfelelően megnövelhető. A (h) elemek a 4. ábra szerint is kiképezhetők. A feltüntetett, valamint az összes többi ide tartózó záraknál a fentiek értelmében tetszőleges számú, két oldalról zárható záraknál azonban a kulcs középsíkjához szimmetrikusan csoportokra elosztott rekesztők rendezhetők el. A szám és kikép zés tekintetében — alakjuk, pl. a (h, i) elemeké, különböző lehet — valamint löket és sorrend tekintetében semmiféle korlátozáshoz nem vagyunk kötve. Az egymással szemben álló, egymás felett, egymás mögött vagy egymás mellett levő vagy ezen helyzetek közül többet vagy egyidejűleg mind elfoglaló rekesztők elrendezése azon előnnyel jár, hogy csak az egyik oldalról zárandó záraknál is, pl. kazetták, bőröndök zárainál, stb. fokozott biztonságot nyerünk. Ily záraknál, ha pl. az 1. ábra értelmében négy (b. bl, al, a) rekesztőcsoporttal vannak ellátva, a rekesztőcsoportok (b, bl)-nél is