79586. lajstromszámú szabadalom • Golyózáros tengelykötés

elemekből (pl. a (6, 6) rugókból állanak, melyek a 2. ábrán látható módon a tartótesten vannak megerősítve, másrészt bizonyos számú (5) nyomóemeltyűből, amelyek segélyével a kapcsológolyókat kapcsolóhelyzetükből kioldhatjuk. Mindenik nyomóemeltyű az (5') csap körül foroghatóan van ágyazva ós hajlásánál az (5") tapintóval ellátva. Ez, az (5") tapintó be nem kapcsolt tengelykötésnél a (8) kúpnak a (4) ábrán feltüntetett részén nyugszik. Ezen állásában a, nyomóemeltyű a 2. ábrán látható helyzetet foglalják el, amelyben a (6) rúgó nyomása a kapcteológolyókat a (3) tartó test (3'") szorítófelületeire nyomja (kapcsoló állás). Ha a kúpot az (x) irányában eltoljuk, akkor az (5") tapintók és velük az (5) nyomóemeltyűk az 5. és 6. ábrán feltüntetett helyzetbe mennek át. A nyomó emeltyűk ezen vándormozgása alatt a kapcsológolyók a (3"') felfutófelületekről a (6) rúgók feszítőerejének a legyőzése után lenyomódnak és ezáltal azok záró hatása megszűnik (kikapcsolt, helyzet). A (8) kup eltolási mozgása a legkülönbözőbb módon történhet, például a helyben forgatható (10) állítóhimba segélyével (3. ábra), mely a rá alkalmazott (11) csappal az állítókup (9) hüvelyébe belemunkált (12) oavaralakú horonyba nyúlik be. A 7. és 8. ábra szerinti tengelykötés elrendezésen több (rr, rl, r4) kerékrendszer van, melyek közül a felső rendszer kerekei fel vannak ékelve, a (30) • tengelyre. Az alsó rendszer kerekei koszorúkká vannak kiképezve és a két (21, 22) tartólemez között, alkalmas támasz,tószervek (pl. a (23) golyók) közbekapcsolása mellett egymáshota képest foroghatóan vannak ágyazva, ill, megtámasztva. Az alsó, koszorú szerűen kiképezett kerókr^ndszerben az (1, 11) kapesölótesi van elhelyezve, melynek szerkezete lényegében ugyanaz, mint az 1—6. ábrákon feltüntetett tengelykötésé. A különbség csak a (24) eltolható hüvely beépíté- 1 sében van, amelynek segélyével a kapcsolótest az alsó kerékrendszer kapcsolandó kereke alatt eltolható. A (24) eltolóhüvely, valamint a (9) bekapcsoló hüvely az (1) kapcsoló tengelyen vannak ágyazva, amely a jelen esetben a (21, 25) előtétek segélyével a (20) hajtótengelyhez van kötve. Tegyük fel, hogy a rendes (k) tengelykötés be van kapcsolva, az (1, 11) segédtengelykötés pedig, amint az a rajzon fel van tüntetve, az (r2, r2) fogaskerékpár által meghatározott sebességváltásra van beállítva. Ez esetben a segédtengely kötés (9) hüvelyének az eltolásakor a tengelykötés (4) golyói az (r2) kerékkoszorúhoz nyomódnak és a forgó mozgás a (20) hajtó tengelytől a (30) hajtott tengelyhez a (20, 25, 21, 1, 4, r2, r2) úton jut el, az (r2, r2) fogaskerékpár által megadott viszonyban. Ha a segédtengelykötést az (r4), vagy (r3), vagy (rl) alsó kerékkoszoruk alá toljuk, ismétlődik a, játék az illető bekapcsolt kerékpárnak megfelelő sebességgel, (rá ... a negyedik, r3 . . . a harmadik, rl . . . az első sebesség). A forgásiránynak a hátramenet céljából való megfordítására az (rr, rr) kerékrendszer van alkalmazva (8. ábra), melv az (1, 11) tengelykötésnek az, (rr) alsó kerékkoszorú alá való beállításánál a (30) tengelyt visszafelé forgatja,. Hogy a (30) tengelynek a (20) tengelyhez képest való előresietését megakadályozzuk, a két tengely között a (26) egyszerű golyózár van a már ismert módon beépítve, amelyik a (30) tengely előresietése esetén lehetővé teszi ennek a (20) hajtó tengelylyel való közvetlen kényszerkapcsolását. Szabadalmi igények: 1. Golyózáros tengely kötés nyomóelemekkel működtetett kapcsológolyókkal, jellemezve azáltal, hogy a nyomóelemek állítóberendezése a forgó tengellyel forgásra összekötött tartó test-1 bői és tengelyirányban, eltolható állí-