79536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénnek gáztalanítására

- a -dig (c) csiga segélyével, amely szintén lehetővé teszi az adagolást levegő belépése nélkül. A találmány szerint a kiürítőberendezésnek is úgy kell építve lennie, hogy levegő belépése megakadályoztassék. A dob kiürítési helyén a kisebb átmérőjű (d) cső van elrendezve. A forgó csőben gáztalanított anyag az (e) lapátok segélyével a (d) csőbe emeltetik és a (d) csőben elrendezett (f) csiga útján a (g) kiiirítőfejbe jut. Levegőnek bejutása ezen (g) kiüritőfejen át meg van akadályozva tolattyúk elrendezése, az otthagyott anyagoszlop és egy vízzár által. Az elszálló nagyértékű fűtőgázokat és a kátránygőzöket a kiürítővégen a (d) csövön és a (h) lehúzóhelyen leszivatjuk és tovább feldolgozzuk. A feltüntetett példánál a szén gáztalanítása ellenáramban megy végbe. A fűtőgázok, amelyek valamely ipari telep vagy más berendezés tüzelésétől jönnek, (i)-nél belépnek a dob körülfalazásába és (k)-nál ismét kilépnek. A körülfalazásban akkópen vannak vezető- és torlasztófalak elrendezve, hogy a gázok a legjobban kihasználtatnak. Ebben az esetben, amikor a fűtés kívülről történik, a dobot nem falazzuk ki, hanem olyan beosztással látjuk el, amelyhez hasonló a szárítódoboknál ismeretes. A fűtés belülről is történhet, amikor is a generátoroktól jövő, forró vagy túlhevített gázokat a dobon keresztül vezetjük. Ebben az esetben a gáztalanítás mellett még az átvezetett gázok fűtőértékének növelését vagy gazdagítását is elérjük. Lehet továbbá a két fűtési eljárást, tehát a külső és belső fűtést kombinálva is alkalmazni, pl. akképen, hogy a kokszkemencéktől magas hőmérsékletekkel távozó füstgázokat a dobnak kívülről való melegítésére, míg a kokszkemencékből távozó gázokat belülről való melegítésre használjuk. Ezeket a gázokat már ellenáramban, akár egyenáramban vezethetjük a dobon át. A nagyolvasztó torokgázai helyett lehet a kívülről való fűtésre tüzelést is alkalmazni és a nagyolvasztó gázai helyett lehet úgy közönséges üzemben tartott, mint különösen forró üzemben tartott generátorok gázait is, és pedig legcélszerűbben iecsapológenerátorok gázait, átvezetni. Az (a) dob fűtésére felhasználható a (h)-nál távozó fűtőgáz is. A keletkező félkokszot legcélszerűbben brikettre dolgozzuk, mikor is előzőleg a kilépő anyagot aprítjuk. Ez az aprítás célszerűen magában a dobban történik, oda behelyezett őrlőtestek segélyével. Ez utóbbiak révén egyúttal erősebb hőátvitelt és ezzel a telep jobb kihasználását érjük el. A 3—5. ábrák szerinti foganatosítási alaknál szintén forgókemencét alkalmazunk, melynek azonban különös szerkézete van. Avégből, hogy a gáztalanításnál ós a félkoksz nyerésénél a leggazdaságosabb eredményt érjük el, itt a gáztalanítás és a félkoksz nyerése egy kemencében van egyesítve a szén gázosításával. A forgókemence áll a külső, (el) kibővítéssel ellátott kifalazott (al) dobból, melynek szerkezete a rajzból látható és a belső (bl) csőből, amely hasonló szerkezetű, mint az 1. ábrában feltüntetett (a) dob. Az anyagbevitel (cl)-nél szintén úgy van berendezve, hogy a levegő bejutása el van hárítva és a két (al) és (bl) dob egyidejűleg tölthető. Az anyag bevezetésére való cső fölött (dl) adagolóberendezés van alkalmazva, amelynek szerkezete megakadályozza a levegő bejutását. Lehet erre a célra a generátoroknál vagy más kemencéknél használt adagolóberendezés^ is használni. A belső (bl) csőből való kiürítés hasonló módon megy végbe, mint az 1. ábra szerinti példánál. A külső (al) cső végtermékének kiürítése a forgókemencéknél szokásos módon történik és az anyag egy bádogfejen át, amelynek építési módja 'szintén megakadályoz minden levegőbelépést egy víztartályba jut. Az eljárás menete ennél a berendezésnél a következő: Mindkét dobba egyidejűleg szenet adagolunk és pedig a belső dobba, gáztalanítás és félkoksz nyerése céljából, a külsőbe pedig gázosításra. A fentemlített (el) kibővítésben összegyűlik az előbbi úton felhevített és egyidejűleg gáztalanitott szén, miáltal elérjük a teljes gázosításhoz szük-