79532. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koksz brikettezésére
Megjelent 1922. évi október lió 18-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 79532. szám. II/a. OSZTÁLY Eljárás koksz brikettezésére. JACOBS KARTL WOLRAD JOAGHIM HEINRICH KERESKEDŐ HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1920 szeptember hó 30-ika Németországi elsőbbsége 1916 junius hó 28-ika. A találmány tárgya eljárás koksznak szurok (segélyével való brikettezéséi'e. Használható kokszbrikett előállítása lényegesen nehezebb, mint kőszénbrikettek készítése. Míg a szénnek tömör szerkezete van, addig a koksz porozus. A koksz hajszálfinom csatornáiban mechanikusan vízrészecskék rögzíttetnek, oly mértékben, amelyben a csatornák nincsenek levegővel kitöltve. A levegő- és vízrészecskék a brikettnek tűzben való viselkedésére rendkívül hátrányosak, amennyiben kiterjedés és elgőzölgés következtében a brikettet a felhevítéskor szétrepesztik. Koksz brikettezésénél szuroknak egymagába való használata a koKszrészecskéknek csak külső összetapasztását létesíti anélkül, hogy a sűrűfolyós kötőanyag még nagyobb sajtolónyomásnál is a hajszál csatornákba behatolna. Az ily módon előállított brikettek tehát a tűzben szétesnek, a raktározásnál és szállításkor erős kopást mutatnak és sok nedvességet vesznek fel. A feladat tehát oly kötőanyag alkalmazása, mely a sajtó nyomása alatt a porusokba mélyen behatol és a levegőt ós a vizet kiszorítja. A találmány értelmében a koksz brikettezéséhez használt szurokhoz sűrűfolyós kőszénkátrányt (pl. kamrakemence-, állókemencekátrányt) és a kátránydesztillációból kapott olajokat (pl. antracénolajat, kátrányzsírolajat, kenőolajat) vagy csak ezen, a kátránydesztillációból származó olajokat adjuk, vagy a szurokhoz a kettő keverékét kis mennyiségben hozzáadagoljuk. A szurokhoz barnafizénkátrányt vagy vízgázkátrányt, olaj- vagy zsirgázkátrányt és a kőszénből vagy barnaszénből származó őskátrányt és tőzegkátrányt vagy ezen kátrányok desztillációtermékeiből kapott olajokat is adhatunk és csak arra kell figyelemmel lennünk, hogy ezeknek a kátrányoknak és olajoknak legalább melegben könnyen folyósoknak kell lenniök. Ezen keverés következtében oly kötőanyagot kapunk, mely elegendő hevítés és *sajtolónyomás alatt a levegőt és vizet a porusokból kiszorítja, a porusokat kitölti és a brikettnek nagy szilárdságot, benső összefüggést és sima felületet kölcsönöz. Minél tökéletesebben vannak a porusok a kötőanyaggal kitöltve, annál kevésbé tud a raktározásnál a nedvesség behatolni és i a brikettek a raktározás alatt vagy a tűz-