79529. lajstromszámú szabadalom • Lyukasztó- és szegecselőgép védőburkolatok számára

zötti újbóli kapcsolódásra a (9) fogazott íven lévő (20) kerékív szolgál, melynek kerületén a (11) fogaskerékhez erősített (21) gátlófog csúszik végig. A védőburkolatba készített lyukba azonnal beleillesztetik egy szegecs. Helytálló ár esetén elmaradnak azon géprészek, melyek az árat forgatják. A (19) acélszalag levehető és a (22, 23) hornyolt dobok körül vezetődik. A (22) dobnak (24) fogai vannak, melyek a (19) acélszalagban lévő lyukakkal kapcsolódnak és az acélszalagnak kényszermozgását biztosítják. A (23) dobnak (25) csapja (54) csúszóbákban ül, mely a (16) helytálló karban csavar segélyével eltolhatóan van elrendezve, miáltal különböző nagy acélszalagok számára beállítható. Azon idő alatt, mely időközben a (20) kerékív a (21) gátlófogon csúszik ós a (16) ár legmagasabb helyzetében van, lépésszerűen továbbmozgattatik a (19) acélszalag a következő módon: A (7) tengelyen (26) forgattyú ül, hozzá csuklósan megerősített (27) rúddal, melyen a (30) gátlókerékkel kapcsolódó (29) hajtófogat hordó (28) emelő van elrendezve. A (30) gátlókerékkel a (31) fogaskerék, ezzel pedig a (33) tengelyen ülő (32) fogaskerék kapcsolódik. A (33) tengelyen (34) csiga ül, mely a (36) csapkereken szilárdan ülő (35) csigakereket és ennek révén a (22) dobot meghajtja. A lépésszerű továbbmozgatás a (26) forgattyú felfelé forgatása alatt történik, mely időközben a (16) ár legfelsőbb helyzetét foglalja el. A (19) acélszalagok kerületén a burkolatnagyságnak megfelelően különböző számú lyuk van, melyeknek minden egyes lépésszerű továbbmozgás után középpontjukkal pontosan az ár hegye alá kell jutniok. Ha tehát a (31, 32) fogaskerekek áttételi viszonya 1:2, úgy a (30) hajtókeréken félannyi lyuk kell, hogy legyen, mint a (19) acélszalagon, mikor is a (30) hajtókerék minden 10-ik foga hajtatik meg. Mindegyik burkolatnagysághoz tehát külön (30) hajtókerék tartozik, melynek fokszáma félakkora, mint a lyukak száma a (19) acélszalagnak egyetlen hosszirányú lyuksorában. Két dob helyett a (19) végtelen szalag hordására tetszőleges más dobszám is alkalmazható. A (26) forgattyúban (1. ábra) hosszúkás bevágás van, mely a (38) csappal felszerelt négyszögletes (37) csúszóbakot vezeti, mely (39) csavaron ül, melynek elforgása által eltolatik, miáltal a (28) kar lökete pontosan szabályozható, amennyiben ezen (38) forgattyúcsap megfelelően nagyobb vagy kisebb körpályát ír le. Amint a védőburkolaton egy teljes hosszirányú szegecslyuksor elkészül, a (22, 23) dobokat tengelyükön eltoljuk a következő lyuksor kilyukasztása céljából. Azon célból, hogy a dobokat a következő lyuksorra be lehessen állítani, azok (41) karmantyúkkal (1. ábra) vannak ellátva, melynek hornyaiba (43) csapok nyúlnak be, melyek a csavarmenettel ellátott (41) forgattyúkon ülnek szilárdan. A (44) forgattyúknak kézierővel vagy önműködően történő elforgatásakor ezen dobok tengelyeiken, melyeknek végei csavarorsók, a kivánt irányban eltolatnak, miáltal a következő lyuksor kerülhet munkába. Az összes szegecseknek a burkolatba való behelyezése után eltávolítjuk az árat a fúrófejből és megkezdjük a szegecselést. A szegecselőkészülék (46) bélyegzőből áll, melyet a (48) görgőre ható (47) körhagyó (2. ábra) működtet. A (49) rúd felemeli az (51) helyen forgatható (50) emelőt, mely a (46) bélyegzőre hat, melynek hegye a szegecsvéget szétnyomja. Szögecseléskor alátétként megfelelő (53) állvány szolgál. A gépet ellátó munkásnak csak a szögecstárcsákat kell a szögecsszárvégekre ráhelyeznie és minden sor befejezése után a dobokat a következő sorra be kell állítania. Lyukasztás közben a szegecselő készüléket a (47) körhagyó hajtóművének tetszőleges módon való kikapcsolása által állítjuk le. ,