79527. lajstromszámú szabadalom • Üreges tartószárny repülőgépekhez

kiképezett fejrész csatlakozási helye felé fokozatosan sima felületté mehetnek át. A találmány tárgyának néhány kiviteli alakja a mellékelt rajzokon példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az I—3. ábrák a találmány tárgyát tevő tartószárny egyik kiviteli alakját haránt és hosszmetszetben, valamint felülnézetben szemléltetik. Az utóbbi ábrában a burkolatnak csak egy része van a vázon elrendezve. A 4. ábra egy másik kiviteli alak harántmetszete. Az 5. ábra a szárny egyik hossztartójának oldalnézete. A 6. ábra a burkolat keresztmetszeti alakzatának egy különös kiképzési módját mutatja. A 7. ábra a burkolólemeznek a váztartón való rögzítését tünteti fel. A 8—10. ábrák a szárnyél különböző kiviteli alakjait szemléltetik. A II—12. ábrák a szárnyfej különös kiviteli alakjának harántmetszete és elölnézete. A 13—17. ábrák részletrajzok. Az 1—3. ábrákban feltüntetett kiviteli alaknál az üreges tartószárnyon belül elrendezett váz aránylag számos rácsos hossztartóból áll, amelyek az (1) felső hevederből, a (2) alsó hevederből, a (3) függélyes és a (4) átlós rudakból állanak (2. ábra). A váz körül a hullámlemezből készült (6) burkolat van fektetve, amely a hullámoknak az (1, 2) fő tartókkal való (7) érintkezési pontjaiban a tartókkal szilárdan össze van kötve. A burkolat ily módon a vízszintes erők felvételére egyébként szükséges és az egyes főtartók között elrendezett szélrácsot helyettesíti. Az egyik hossztartó alsó hevederétől a másik hossztartó felső hevederéhez (5) átlós rudak mennek, amelyek kapcsolatban a burkolattal a szárnyat elcsavaró igénybevételek felvételére képessé teszik. 4. ábra az előzőhöz hasonló kiképzésű szárny keresztmetszetét szemlélteti, a főtartók felső és alsó hevederei azonban egymáshoz képest el vannak tolva, ligy hogy a váz keresztmetszete megközelítőleg egyenlő oldalú háromszögekből tevődik össze. Az (1) és (2) felső illetve alsó hevederek (5. ábra) csődarabokból vannak összetéve, amelyek keresztmetszete a szárnyvégek felé fokozatosan csökken. A 6. ábra szerint a burkolat alakzatai a, szárny hossza mentén egyes pontokban erősbítve vannak, hogy a burkolatalakváltozásokkal szemben ellenállóbb, az egész szárny tehát még merevebb legyen anélkül, hogy ezáltal a szárny súlya lényegesen növekednék. Az (1, 2) vázalkatrészekhez erősített, tetszőleges alakzatokkal ellátott (6) burkolatnak bizonyos távolságokban kívül az egész szárnyszélességre kiterjedő vagy a szárny belsejében két-két hossztartó között a többi alakzatokhoz előnyösen hasonló, azonban ezeknél nagyobb (9) illetve (10) kiemelkedései vannak, amelyek a burkoló lemezből magából vannak kiképezve vagy amint az (10)-nél látható, külön fel vannak helyezve. Ezek a kiemelkedések maguk is (11) alakzatokkal merevíthetők. A 7. ábra a hullámszerűen alakított (Ű> burkolólemez rögzítésének módját csőalakú (1) hevederrészen szemlélteti. A rögzítésre a csőfalon átmenő (13) szegecsek szolgálnak. A 8—10. ábrák a szárny hátsó élének kiképzését szemléltetik. A szárny felső (25) és alsó (26) oldalának hullámalakú kiképzései egymáshoz képest egy-egy fél osztással el vannak tolva (14. ábra), úgy hogy a hullámok a szárny hátsó élénél közvetlenül éles, a burkolat hullámalakjával azonos alakú (27) élben futnak össze (13. ábra). A felső (25) és alsó (26) burkolatnak egymással a hátsó szárnyélnél való összeköttetése végett a lemezeket közöttük fekvő (28) faékkel vagy más effélével kötjük össze, amely lejtős felületeiben a burkolat hullámainak megfelelő hullámok vannak kiképezve. A 11. és 12. ábrák a szárny fej egy különleges kiviteli alakjának harántmetszetét és előlnézetét szemléltetik. Ez a kiviteli alak olyan szárnyhoz való, amelynek mellső éle le van kerekítve (16. ábra) és