79483. lajstromszámú szabadalom • Műkar

varanyáínak a (g) toldatra való teljes felcsavarolásánál a gyűrű elmozdítha­tatlanul van a gömbre szorítva, megol­dott csavaranyánál pedig a gömböt la­zán veszi körül. A (h) csavaranya az (i) cső torkolata köizelében van kiképezve; az (i) cső a karhossznak megfelelően van méretezve és a szabad végén a recézett (k) kézike­rékkel van ellátva, melynek segélyével a csavaranya elforgatható. Ez a kézike­rék a csövön meleg állapotban való fel­húzás, csavarolás stb. útjáin erősíthető meg, de a csővel egy darabból is készül­het. A kézikerékhez csatlakozik az (1) szerszámtartó, melyet a jelen esetben csőtoldat képez, mely az (i) eső folyta­tását képezheti, vagy a csővel, ill. a kézikerékkel más alkalmas módon lehet összekötve. A csőtoldat külső csavarme­nettel van ellátva és szabad peremen a félköralakú (m) bemetszések vaunak ki­képezve. Ezen bemetszések be a szer­számtartó furatába betolandó szerszám­nyél végén kiképezendő, egymással át­mérőirányban szembenfekvő csapok to­latnak be. A szerszámot az (1) csőtoldat külső csavarmeneteivel kapcsolódó, kí­vül recézett (n) csavaranya rög*zíti, mely a szerszám csapjainak átbocsátá­sára az (o) kivágásokkal van ellátva. Az (i) csövet a (p) burkolócső ves'zi kö­rül, mely az (i) cső toldataira van fel­tolva és pedig olv módon, hogy az (a) gömbtől elfordított pereme a (k) kézike­rék belső lapjához fekszik, a (p) cső te­hát a kézikerék által elforgattatik. A (p) cső másik végére befelé üreges gömb alakjában van lemetszve, ami által a csukló rögzítése elősegíttetik és a szo­rítógyűrűnek a csukló gömbjéről való való lecsúszása meggátoltatik. A bur­kolócső jobb vezetése és a kézikerékhez viszonyított elforgásának meggátolása céljából a (p) eső torkolatába az élére állított, keskeny (q) hídrész van beil­lesztve, mely a csavarmenetes (g) toldat hasítékán megy keresztül. Megjegyzendő még, hogy a felső kar­burkolat végső (d) hüvelye a homorú (r) fenékkel van ellátva és felső oldalán a felsőkarcsonk alkatának megfelelően le lehet lapítva, vagy be lehet nyomva, oly célból, hogy a műkar mozgási szögét nö­veljük. A műkar kezelési és működési módja a következő: A (k) kézikerék balrafor­gatása által először is a (h) csavaranyát és vele az (f) csuklógyűrűt is kissé la­zítjuk, ami által az alsókarrész szabadon mozgatható lesz. Most az (n) csavar­anyát. lazítva, a szerszámot az (1) fejbe illesztjük és az (n) csavaranya meghú­zása által rögzítjük. Végül a (k) kézike­reket megragadva, a szerszámot a szük­séges munkahelyzetbe hozzuk, miközben a kart hossztengelye körül elforgathat­juk, oldalirányban kilengethetjük vagy behajlíthatjuk. A munkahelyzetben a ké-ikereket jobbra forgatjuk, miközben azt kissé lefelé (a szerszám irányába) húzzuk. Ezáltal az (f) gyűrű az (e) gömbre szorították és a kar minden irá­nyában megbízhatóan rögzíttetik. Ha a műkari; nem munkához akarjuk felhasználni, akkor a!z (1) fejbe a szer­szám. helyett ugyanoly módon műkezet illeszthetünk be és szorítórugók . segély é­lyével egyrészt a (k) kézikeréken, más­részt a (p) burkolóhüvelynek' e£en cél­ból hornyolt vastagítással ellátott felső végén alsókarhüvelyt erősíthetünk meg. Szabadalmi igények: 1. Műkar, azáltal jellemezve, hogy a helytálló (a) gömbön csúszó (f) szo­rítógyűrű sizabad végén csavarmene­tes kúppal van ellátva, mellyel a kar­rész végének (h) anyacsavarmenete működik együtt, amiáltal az (i) kar­rész elforgatásánál a szorítógyűrű végei egymáshoz nyomatnak, maga a szorítógyűrű az (a) gömb felületére

Next

/
Oldalképek
Tartalom