79469. lajstromszámú szabadalom • Rácsos szerkezet

val-, vagy annak többszörösével növelhető. Ily módon tehát egyszerű rácsrndak és összekötő elemek helyett, azoknak kétszerese és többszöröse is csatlakoztatható a csomóponti csuklóhoz. A csomóponti csatlakozó lemezek és a szalaghevederek stb. közötti távolságot a csomóponti csövön távolságtartó korongokkal biztosítjuk. Az ismertetett fajtájú nyomó és húzóelemekből, a csomóponti csukló segélyével egyszerű, stabil felületi elemet állíthatunk elő, még pedig a 10. ábra szerint, átlós csuklónégyszöget. Az ezen felületi elemnek oldalait állandó, vagy változtatható hosszúságú, nyomóelemek képezik. Az átlókat a 8. és 9. ábrákban feltüntetett huzószalagok alkotják. Az úgynevezett nem feszes átlókkal ellátott állítható csuklónégyszög síkjában ható és a csuklóban, vagyis a négyszög csomópontjaiban támadó erők felvételére és átvitelére alkalmas. Ily módon több, ilyfajta csuklónégyszögből, egyszerű módon, teherbíró szerkezetek (rációs szerkezetek) állíthatók össze. Általában, bizonyos terhelés mellett, az egyik átlóthuzó feszültségek veszik igénybe, a másik ellenben nincs igénvbevéve, vagyis nem feszes. Ha tehát csak oly terhelési esetek jönnek figyelembe, melyeknél az egyik átló mindig meg van feszítve, a másik pedig nem, akkor az utóbbi el is eshet. Az ilyfajta, állítható csuklónégyszögeknek egymás mellé sorolásából keletkező rácsosszerkezetek, a változtatható hosszúságú csomóponti csuklóval kapcsolatban, a statikai egységekből összetett, ismert rácsosszerkezetekkel szemben nagy előnyöket tüntetnek fel. Miután a jelen esetben egyetlenegy rúd több, egymásmelleit fekvő, párhuzamos egynemű rúddal helyettesíthető, a méretezést, rúdról-rúdra ,a statikai szükséglethez (nyomatékvonalhoz), hozzászabhatjuk, ami a szerkezetet tetemesen egyszerűsíti és olcsóbbá teszi. Két vagy több, párhuzamos síkokban egymás mellett elrendezett, találmány szerinti rácossszerkezetnek hosszkötés (szélkötés) útján való összeköttetésére, valamint haránttartók fölfekvése gyanánt (födémszerkezetek szelemenjei) az összekötő tagoknak (csomóponti nyergeknek) különböző típusait alkalmazzuk. Ezek szekrényszerű alakkal bírnak és vagy egy darabból, vagy több oldhatóan összekötött részből állnak. A 15—18. ábrákban egy négy elemből összetett csomóponti nyereg példaképpeni foganatosítási alakja van szemléltetve. A 11., 14. ábrák, az elemek axonometrikus képei. A csomóponti nyergek a • (21) csomóponti csőre tolhatók és a statikai követelménynek megfelelően, egyszeres vagy többszörös elrendezésben alkalmazhatók. A szekrényfödő alkotja a fölfekvést szelemenek vagy efélék számára, a kigörbített (25) hevederek lehetővé teszik a hosszkötés (szélkötés) szerkezeti részeinek csatlakozását. Ilyfajta több részből összetett csomóponti nyergeknél ezeknek (26) összekötő szervei célszerűen egyúttal a rajtuk nyugvó szerkezeti részek (szelemenek) rögzítésére is felhasználtatnak. Szabadalmi igények: 1. Rácsos szerkezet átlósan merevített, szétszedhető csuklónégyszögekből, egymással kicserélhető, hosszirányban előállítható nyomó- és huzóelemekkel szárakkal) és tiszta huzóelemekkel (szalagokkal), jellemezve azáltal, hogy a szárakon és szalagokon a hossz beállítására szolgáló lyuksorozatok oly módon korrespondeálnak egymással, hogy tetszőleges, geometriai alakú csuklónégyszögek létesíthetők. 2. Az 1. alatti igényben védett rácsos szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a csomóponti csuklók három, egymással kicserélhető fajtájú részből, még pedig egy vagy több csődarabból és egy-egy rá-