79466. lajstromszámú szabadalom • Ipari kemence

sát eszközöljük. A kemence üzeme a szén gáztalanítását tekintve a kokszoltásáig az eddig szokásos módon megy végbe. A koksz azonban ezután az (1) retortákból a (2) teknőforgórostélyra bocsáttatik le, amint a 2. és 3. ábra mutatja és egy gőzfejlesztő alá tolatik. A (2) forgórostély koncentrikus (3) gyűrűből, a bádogteknőből áll, melybe az egyes lemezekből álló (4) öntött rostély van behelyezve. A (3) teknőben az öntött lemezek hűtésére vizet teszünk. A rostély folytonosan táplálható vízzel. A rostély háromszor van ágyazva, egyszer a koksztest közepén sínen futó (5) kerék által, továbbá a fal mindkét oldalán is ágyaizva van. A falánál lévő (6) ágyazás szabadon mozgatható, nyitott golyóscsapágyakból van képezve, mely meglehetősen tehermentesítve van és a forgó rostélynak csakis pályájáb való megtartására való. A piszok levezetésére az ágyazási hornyokban lefelé irányzott (7) csonkák vannak alkalmazva. A rostély forgó mozgása ismert rendszerű fogaskerékhajtómű által létesíttetik. Hogy a szállított anyag súrlódása a falazaton csökkentessék, a koksizszálllítócsatornánál a gőzfejlesztő felé bővítést alkalmazunk. A gőzfejlesztő felső (8) kazánból és a függőlegesen és mélyebben fekvő alsó (9) kazánból áll, mimellett a, felső és alsó kazán egymással a (10) f orrcsőköteg útján van összekötve. Az oltott koksznak szállítása a gőzfejlesztőből a töltéssel kényszermozgássizerűen és áttekinthetően történik. A (2) szállítóberendezés felett végigfut a (11) híd, melyhez a gőzfejlesztőből jövő koksz hozzáütközik és ezáltal a (12) nyíl irányában kifelé szállíttatik, amint ezt a 2. ábra mutatja. Ilyenformán a koksz mintegy önműködően hoizatik ki a kemencéből. Az új teleppel folytonos üzem válik lehetővé. A koksz az egyes (1) retortákból, a szállítóberendezésből a gőzfejlesztőhöz és onnan kifelé szállíttatik, mimellett az egyes retorták kiürítése és töltése megszakítás nélkül egymásután eszközölhető. A rajzon feltüntetett 6 retorta típusnál és pl. í) órai gáztalanítási tartalomnál a retorta és a gőzfejlesztő töltése mindig másfél óra után történik. A retortafűtés távozó gázai nem küldetnek kihasználatlanul a kéménybe, hanem előbb egy (13) túlhevítőbe és onnan a gőzfejlesztő (8) felsőkazánján át vezettetnek. Elzzel a távozó gázoknál is intenzív hőkihasználást érünk el. A kazán tartalmának erélyes keringése céljából a (10) forrcsőkötegek a generátorból közvetlenül fűttetnek (2. és 3. ábra), amiáltal a 3. ábrán nyilakkal jelzett keringést létesítjük. Ilyenformán egyidejűleg a gőzfejlesztési hő is szabályozható. Mint az 1. ábrából látható, a (14) re tortakamara profilja mindig két retorta között szűkíttetik. Ezt egyrészt abból a célból tettük, hogy a retortáknak a láng által való körülöblítése intenzivebb legyen, málsrésizt, hogy a retortakamrában jobb megerősítést érjünk el és a tágulási feszültséget jobban foghassuk fel. A kiugrás által a (14) retortakamara és (16) kemenceköpeny között létesített (15) csatornákban továbbá megvizsgálhatjuk, vájjon jól tömítenek-e a retorták. Ezenkívül a (15) csatornákban nyugalomban levő levegőoszlop jó szigetelőközeget, tehát hőveszteségek elleni védőeszközt képez. A kemence kerek alakban van építve. A kerek alak szilárd felépítést biztosít és lehetővé teszi a. hatásos lehorgonyi'ást. A kemence, azonban tetszőleges más alakban is kiképezhető. A kemencében mindig ki kell kerülnünk hatástalan ki szögeléseket, ami által egyidejűleg a kemence jobban ki is merevíttetik és különösen nagy szilárdság éretik el. Több kemence esetében a kemencék úgy csoportosíthatók, hogy mindig két-két kemence bír közös kokszk'i dobohellyel és mindegyik négy kemencéből álló csoport egy-egy (17) kéménnyel van ellátva, amint ezt az 1. és 2. ábra jelzi.