79460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cement előállítására

MegjeJent 1923. évi október hó 7-én. MAGYAR KTRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 79460. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás cement előállítására. ELEKTR0-0SM0SE AKTIENGESELLSCHAFT (GRÁF SCHWERIN GESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1921 február hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1920 május hó 20-ika. Ismeretes, liogy a cementgyártás nyersanyagainak keveréke olyan tökéletes kell hogy legyen, hogy a keverék minden részében teljesen homogénnek tűnjék fel. Hogy ezt elérjék, lényegileg négy különböző eljárást alkalmaznak ma, nevezetesen: 1. az iszapoló vagy nedves eljárást, 2. a száraz eljárást, 3. a félig nedves eljárást ós 4. az úgynevezett Berggreen-féle eljárást. Mindezek az eljárások rendkívül egyenletes keverék előállítását célozzák és valamennyi esetben gépi megmunkálással érik el ezt a célt. Olyan cemetgyárakban, melyek a nedves eljárás szerint dolgoznak, az iszapot megelőzőleg be kell sűrűsíteni, amit vagy természetes, vagy mesterséges kiszárítással érnek el. A tömött iszapot téglasajtókon formálják és megszárítás után az égetőkemencébe teszik. A kemencéből azután, ismert módon, a készre égetett téglákat, úgynevezett klinkereket, kiszedik. Azt találtuk már most, hogy az égetés előmunkálatait tetemesen megrövidíthetjük és gazdaságosabb módon foganatosíthatjuk, ha a nedves eljárással kapott anyagot elektroozmotikus úton szárítjuk ki. A találmány tárgyát képező eljárás eszerint abból áll, hogy a nedves eljárással kapott vékony iszapot elektroozmotikus szűrősajtóba tesszük és az anyagot ebben megszárítjuk. Az elektroozmotikus szűrősajtóban képződött lepények ekkor a következő figyelemreméltó sajátságokat mutatják: a lepény nagy szilárdságú homogén tömeget alkot; széttörésekor nagyobb darabjai mellett csak kis mennyiségű liszt keletkezik; ezek a darabok azután rögtön kiégethetek kemencében, pl. aknakemencében vagy forgókemencében. Gyakorlati kísérletek azt bizonyították, hogy ezek a darabok égetéskor nem hullanak szét lisztté, ami tudvalevőleg a huzamot a kemencében elzárja. Ennek a megrövidített eljárásnak gazdasági előnyei eszerint a következők: 1. A nedves eljárással kapott iszap természetes vagy mesterséges kiszárítás helyébe az elektroozmotikus szárítás lép, mely a lehető legrövidebb idő alatt és az eddiginél kisebb energiafogyasztás mellett vezet célhoz. Az ezáltal elért tüzelő-