79425. lajstromszámú szabadalom • Berendezés riasztójelek adására
A gördülő elem mozgása és a f©kontaktussal történő jeladás közt tehát kénvszermozgású hatás áll fenn azáltal, hogy a gördülő elem mozgása áramzárást hoz létre, mely a vele párhuzamosan kapcsolt főkontaktusra elektromechanikus utón átvitetik és ezután a jeladás tartóssá válik, azaz még akkor is tovább működik, ha a gördülő elem. által megindított kontaktushatás valamely okból megszakíttatnék vagy megszűnnék. A jelen berendezés mindenütt alkalmazható, ahol jogosulatlan beavatkozások ellen való védekezésről van sízó. Elrendezhető a berendezés pl. pénzszekrényeken, áruüzletek pénzes fiókján, trésorokon, pénztartó kazettákon vagy általában ajtókon,- házak padlóin, mint lábbal működtethető kontaktus, kertek kerítésein stb. Mindezen esetekben, a találmány értelmében az a fő, hogy a gördülő elem olyan elrendezésű legyen, hogy a megvédendő tárgy (pénzszekrény, pénzkazetta, pénzesi fiók stb.) megfelelő megérintésekor vagy helyéről való elmozgatásakor, me'y tárgyon az el van rendezve, abba a helyztel>e jöjjön, hogy elmozgást végezhessen és ezzel elektromos áramkör záródását indítsa meg. Pénzszekrényeknél 1)1. ez a gördülő elem annak valamely helyén vagy a szekrény belsejében rendezhető el; házaknál vagy kertek kerítésein a célnak megfelelően megválasztott helyeken stb. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási példája van bemutatva olyan pénzkazettákon való alkalmazásában, melyek szabadon elmozgathatok (hordozhatók). Ennél a pénzkazettánál a gördülő elem célszerűen a kazetta fenekén van elrendezve. Lehet azonban olyan isi a berendezés, hogy pl. három oldalon befalazott kazettánál, a gördülő elemet a be fa1 ázott oldalfalak egyikében rendezzük el. A rajzolt foganatosítási példánál a gördülő elem, mint már említettük, a kazetta fenekén van elrendezve, mert ez az elrendezés a legegyszerűbb és a célnak legjobban megfelelő. Az 1. ábra a berendezést felülről nézve mutatja, a 2. ábra annak függélyes metszetét ábrázolja, a 3. ábra nagyobb léptékben tünteti fel a gördülő elem elrendezését és a kétkarú emelőben való ágyazását, ahol is ez a kétkarú emelő két szélső helyzetében van kirajzolva, végül a 4. ábra egy fokontaktust ábrázol, melylyel a kétkarú emelő elállításakor az elektromos áramforrás (telep) teljesen kikapcsolható. A rajzon (a) jelöli a kazetta falait és (b) annak fenekét. Ebben a fenékben olyan méretű (c) kivágás van kiképezve, hogy a (d) gördülő elem, pl. golyó, henger vagy rudacska, minden irányban mozoghat azon az asztalon vagy lapon (tehát a síkban), melyre a kazetta van helyezve. A (d) gördülő elem úgy ül ebben a (c) kivágásban, hogy a kazetta felemelésekor annak fenekéből lefelé kissé kinyulhatik (a 3. ábrán pontozott vonalakkal rajzolt golyóállás) és a reá felülről gyakorolt nyomás hatása alatt a (b) kazettafenókre nyomódik, mikor is ezzel elektromos vezető összeköttetésbe jön. A (c) fenéknyílás mérete továbbá olyan, hogy a (d) gördülő elemnek az asztalon,' vagy az alaplapon, melyen a kazetta nyugszik, már ig'en kis elmozgása (gördülése) is elegendő arra, hogy ezt az elektromos kontaktuszárást előidézze. Erre a (d) gördülő elemre rugalmas kontaktus hat, mely egy rugalmas (f) lamellából és egv ezzel összekötött (g) szegből áll és pedig úgy, hogy ez a rugalmas (f) lamella a rajta elrendezett (g) szeget folytonosan rányomja a (d) gördülő elemre, ha utóbbi munkaképes! helyzetében van, úgy, hogy vezető összeköttetés jön létre az (f) lamella és a (d) gördülő elem- közt. Akárhogyan mozog is tehát el a (d) gördülő elem, (g) szeg folytonosan leszorítja azt a (c) kivágás széleire, úgy hogy a (b) fenék a (d) gördülő elemnek a (g) szegnek, az (f) rugalmas lamellának és egy (r) vezető drótnak
