79421. lajstromszámú szabadalom • Sajtoló szivattyú ród- vagy csőalakú tárgyaknak sajtolására nagy hőmérsékletű megolvasztott anyagokból
— 3 nyas csavaranyái kézzel meghúzhatok és szükség esetén az egymással összekötött, a hőhatás alatt kiterjedő részeknek kis mérvű eltolódását is megengedik. A hengereknek alsó részein háromhárom nyílás van kiképezve. A rugónyomás alatt álló szívószeleppel felszerelt sizívónyíláshoz az akként meggörbített (18) cső (6. ábra) csatlakozik, hogy ezen csőnek alsó vég'e a megolvasztott ólomba merül, amikor a szivattyú a 8. ábrában feltüntetett állásában van. Az ugyancsak rugónyomás alatt álló nyomószeleppel felszerelt (19) nyomónyílás (6. ábra) a három' szivattyúhengernek közös (40) nyomóvezetékébe torkollik, végül a (20) nyílás, a szivattyúnak indításánál, a hengerben levő levegőnek elvezetésére szolgál. A szivattyút, ennek indításánál, a (3) tengely körül elforgatjuk (2. ábra). Az elforgathatás céljából az (1) tokkal összekötött (58) csapra a (60) esavarkerék van felszerelve, mely a (11) kézikerék segélyével forgatható (62) tengelyre felékelt (61) végtelen csavarral kapcsolódik. Az (1) tokot normális állásában (1. ábra) a vízszintes (5) kar tartja meg, mely csavarok segélyével van a tokhoz erősítve és melynek' villaalakú vége az elforgatható (64) kainak (63) csapja körül kiképezett gyűrűn nyugslzik. Az ezen csapra felcsavarolt csavaranyának megc icsztése és az (5) karnak szabaddá tétele után a szivattyút a (11) kézikerék segélyével el lehet forgatni. A (3) tengelyt a (10) szíjkerék1 hajtja (2. ábra), melyet egy tetszőleges hajtókerék, szíjáttétel útján indít forgásnak. A (10) szíjkereket egy kapeso^ószerkezet köti ösK'e a (3) tengellyel. Ezt a kapcsolószerkezetet az egyik végén a (65) fogantyúban végződő (12) rúd képezti, melynek másik végén a (13) harántcsap van kiképezve úgy, hogy ez a harántcsap kőt, a (10) szíjkeréknek agyfnratában kiképezett horonyba fekhetik, amikor is a harántcsap a tengelyt a szíjkerékkel köti össze. A kapcsoló szerkekezetet bekapcsoló állásában a (66) spirális rugó tartja meg, mely a (12) rudat, a (67) gyűrű segélyével eltolja. A rúgó a rúd körül a (3) tengelynek végén kiképezett űrös térben van elrendezve; a (12) rúd ugyancsak a (3) tengelynek egy űrös terében mozog, míg a (13) harántcsap a (10) szíjkerék agyának egy köralakú harántmetszettel biró furatába illeszkedik és a szíjkeréknek a tengelytől függetlenül forgását engedi meg, ha a harántcsap az agyfuratban kiképezett hornyokból kijutott. Ha a szivattyú a (3) tengely körül, a (11) kézikerék segélyével, elforgnttatik, a (3) tengelynek az (1) tok forgásában részt kell vennie, hogy ezenközben a (16) dugattyúk! az ezekhez tartozó hengerekben nyugalomban maradjanak; eizért ezen elforgatásnál a (10) szíjkereket is ki kell a (3) tengelyiül kapcsolni úgy, hogy ez a (10) szíjkerék az (1) tengelynek forgásában részt nem vesz és a (3) tengely az (1) tokkal együtt foroghat. A szivattyút, annale elindításánál, a 3. ábrában feltüntetett nyil irányában kell oly mértékben elforgatni, hogy a (20) nyílások' a megolvasztott ólomnak felszínébe esnek (7. ábra), amikor is a dugattyúk, melyek a kézzel lassan forgatott (3) tengelynek hatása alatt, egvmáís után érkeznek el löketeiknek alsó végpontjaiba, a (20) nyílásokon át a hengerekl)ől az ezekben levő levegőt kiűzik. A (20) nyíllások, az ezeknél alkalmazott dugaszoknak tvecsavarolásánál, egymás után elzáiratnak és azután a szivattyú a függélyes állásba állíttatik visslza, melyben azt meg lehet indítani. A (36) hengereknek kiképezésére szolgáló acéldarabnak alsó felületén négy csavar segélyével egy nyomásszabályozó, biztonsági szelep és manométer gyanánt szolgáló szerkezet van felerősítve. Ezen szerkezetet a (69) henger képezi (1. ábra), melyben a hosszú (22) rúd van vezetve. A (22) rúd, alsó végén,
