79386. lajstromszámú szabadalom • Brikettsajtó

tolóasztal. Ezen célból a (7) tengelyre a (22) kúpkerék van ékielve, amely a (21) asztal függélyes (24) tengelyén ülő (23) kúpkerékbe kapaszkodik. A (21) asztalban (26) ü(regek vannak, amelyek helyzete és alakja az alsó és felső asztalban levő (9) minták illetve (10) üregek helyzetével és alakjával megegyezik, úgy hogy az anyaghozzávezető asztal, valamint a sajtoló asztal förgásánál esetről-esetre mindig hathat mintából álló csoport egymással szembe kerül. A (21) asztal bal fele fölött a (25) anyag•hozzávezető csatorna van elrendezve, amelynek keresztmetszete félköralakú és a sajtolanó anyag felvételére szolgál. A (21) asztal alatt a (27) fenéklemez van elrendezve, amely megakadályozza, hogy a sajtolandó anyag a (26) üregekből kihulljon. A (27) lemeznek a sajtoló asztal felé eső oldala akképen van alakítva, hogy az anyagvesz'teség gyakorlatilag véve teljesen el van kerülve. A (16), (18) és (20) vezetőpályák alakja akképen van megválasztva, hogy a (12) kölyük a (21) anyaghozzávezető asztal helyén fel vannak emelve és a megfelelő alsó kölyük annyira az anyaghozzávezető asztal síkja alatt fekszenek, hogy a (26) üregek! tartalma az alsó asztal (9) mintáiba hullhat. Amint a felső asztal mintacsoportja a hozzátartozó kölyükkel az anyaghozzávezetőasztal fölött elforog, megkezdődhetik a sajtolás. Tekintettel errs, a (16) alsó pálya kezdetben fokozatosan emelkedik, míg a felső vezetőpályák sülyednek, hogy a felső kölyük a (9) mintákban levő ' anyagra jöjjenek. A felső kölyüket eközl»en a felső (4) asztal (10) üregei vezetik. Fél elfordulásnál valamivel nagyobb út megtevése után, amely alatt az alsó és felső vezetőpályák egymáshoz fokozatosan közelednek, a sajtolás befejeződött, mire a brikettek kilökése és elvezetése kezdődhetik. Ezen müveletek elvégzése céljából a vezetőpályák megfelelően vannak alakítva. A felső kölyük felemeltetnek, úgy hogy az alsó kölyüik a briketteket a mintákból kiszoríthatják. Ennek keresztülvitele végett az alsó pálya (28) emelkedéssel van ellátva, amelynek révén az alsó kölyük kissé az asztallap felszine felé emelkednek és a briketteket a mintákból kiszorítják. Azon körülmény folytán, hogy a pálya ezen helyén az alsó asztal fölött illetve a felső és alsó asztal között a (29) elvezetőlemezek vannak elrendezve (2. ábra), a mintákból kiszorított brikettek oldalt eltávolodnak, míg a kölyük maguk a lemezek alatt tovább mozoghatnak. A (28) emelkedés után a (29') mélyedés következik, amelynek révén a (11) kölyük ismét az asztal síkja alá kerülnek. A felső (18, 20) vezetőpályáknak a brikettek elvezetési helyétől kezdve ismét oly mértékben kell emelkedniök, hogy a (12) felső kölyük a (21) anyaghozzávezető asztal pályájából kikerüljenek. A vezetőpályák alakjától függ a sajtolás foka és a kölyük viszonylagos sebessége a (9) mintákban, valamint a (10) üregekben azalatt, amíg a

kölyük a pálya mentén mozognak. A mozgási sebességet az anyagnak a sajtolásnál fellépő ellenállása szerint választjuk meg. Az asztal forgási sebessége természetesen kicsire választandó, hogy a sajtolandó anyag helyes hozzávezetését a (26) üregekből a (9) mintákhoz biztosítsuk. A felső asztal, amelynek nyílásai a felső kölyük számára vezetéket képeznek, (30) bordákkal van merevítve. Azon esetben, ha a sajtolandó anyag nagyon nedves, úgy a kisajtolt víz elvezetéséről kell gondoskodni. Ezen célból a kölyük és a minták például a 3. ábrában feltüntetett módon képezhetők ki. A (31, 32) kölyük (33) vízelvezető nyílásokkal vannak ellátva, amelyek a kölyük (34) sajtólemezeiben vannak kiképezve. A (33) nyílások gyűjtőcsatornába nyílnak, amelyek révén a víz az üreges (32) külyübe vezethető. Ezen kiviteli alaknál a kölyük a hüvelyszerű (35) vezetékekben mozognak. Az ismertetett kiviteli alak segélyével percenkinti körülforgás mellett körülbelül