79385. lajstromszámú szabadalom • Mágneselektromos gyujtókészülék égési erőgépek számára

eltérően nincs a készülék tengelyén oldalt, a gyújtókészülék többi részén kívül be­építve, hanem a mágnessel közös tokban úgy van elrendezve, hogy a gyújtókészü­lék összes hossza nem nagyobb, mint a mágnes hossza a csapágyakat is beleértve. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy a megsza­kító működtetésébe közvetlenül vagy köz­vetve a forgómágnes kerületét is bevon­juk. Többhengeres gépekhez való gyújtó­készülékeknél a szerkezeti hossznak az elosztó által való növelését azáltal kerül­jük el, hogy az elosztót is a készülék összes részei számára közös tokban rendezzük ei oly módon, hogy a készülék összes hossza ne legyen nagyobb, mint a mágnes hossza; a csapágyakat is beleértve. A mellékeit rajzon az új szerekezetű gyújtókészülék több példaképp vett foga­natosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. és 3. ábrán pedig az A—B, illetve G—D vonalak szerint vett keresztmetszetben egyhengeres motorok számára való gyújtókészülék van feltüntetve. A patkó­alakú (H) mágnes, melynek külső hatá­rolófeülete hengeres alakú, a (W) tengely­csapok útján golyós csapágyakban for­gathatóan van ágyazva. A mágnest a ké­szülék közös (G) tokja szorosan körülzárja. A mágnes (N, S) sarkai a mozdulatlanul elrendezett (J) járom végei mentén mo­zognak el. A járom tartja a primér és sze­kundér részből összeállított (S) csévét. A mágnes kerületén az (K) gyűrű van el­rendezve, mely egymással átmérőirány­ban szemben fekvő két helyen excentriku­san alakított külső határoló felülete út­ján a megszakítónak az (F) rúgó által leszorítva tartott (U) emelőjét időnként felemeli és ezáltal a (K) kontaktust nyifcj i. Az (M) kondenzátor szintén a közös tok­ban van elrendezve. A nagyfeszültségű vezeték a szigetelőanyagból álló (L) ki­veztorészen át halad a gyújtógyertyák­hoz. A mágnes kerületére felhúzott (R) gyűrű helyett a megszakító működteté­sére a mágnesnek ezen célnak megfele­lően alakított kerületét közvetlenül is hasz­nálhatjuk. A 4. ábrán hosszmetszetben és az 5. ábrán a 4. ábra A—B vonala szerint vett keresztmetszetben mutat jaalíészülék külön­bözőrészeinekelrendezését többhengeres mo­torok számára nagyfeszültségű elosztóval és a gyújtás pillanatának beállítását le­hetővé tevő szerkezettel. Az összes része­ket körülzáró közös (G) tokban van elren­dezve a forgatható patkóalakú (H) mág­nes, az (U) megszakító, a (J) járom az (S) csévével, a (Zl, Z2) fogáskerékáttétel út­ján a (W) tengelyről hajtott (V) nagy­feszültségű elosztó és az ÍM) kondenzátor. A gyújtás pillanatának beállítása céljá­ból az (S) csévét tartó járom a mágnest körülvevő és kívülről beállítható külön (P) hüvelyen van elrendezve. Az egész gyiíjtószerkezet nagyságára lényeges befolyása van a vasjárom sajátos alakításának. A patkóalakú mágnes sar­kaiból kilépő erővonalak felvételére a járom szabad végein széles felületekkel van ellátva, míg azon a darabon, mely a csévén megy keresztül, a járom vas­keresztmetszete a lehető legkisebb kör alakjára van csökkentve. Ebből a lehető legkisebb tekercselési hossz és a tekercse­lés minimális ohmikus ellenállása adódik. A leglényegesebb előnyt azonban nem az ezáltal elért minimális rézszükséglet ké­pezi, hanem ez az előny a következő meg­fontolásból adódik. Az ohmikus ellenállás növekedtével a készülék indításánál növekvő áram gör­béje mindinkább laposabbá válik. Mint­hogy azonban a mótor üzembe hozatalára egy bizonyos fordulatszámnál az áram­erősség bizonyos minimumára van szük­ség, ezért ezen áramerősség elérésére az eddigi szokásos szerkezetű készülékeknél, melyek a cséve lehető legkisebb drótbosz­szának elérésére nincsenek tekintettel, az egész készüléket megfelelően nagyra kel­let méretezni. Azáltal, hogy a találmány

Next

/
Oldalképek
Tartalom