79383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta agyagföld előállítására

- 2 niumoxidokat, illetve hidroxidokat kapunk. Az ammonsóoldatok a csapadékokból leszüretnek és bepárologtatás által szilárd arninonsókká dolgoztatnak fel. Amennyiben kalisók volnának az ammonsók mellett, az ammonsókat a kajisóktól a szokásos módszerek egyikével lehet elkülöníteni. A még vassal tisztátalanitott alumínium-hidroxidot forró nátronlúgban oldjuk és azután önlecsapatás vagy szénsavnak bevezetése által a nátrium-alumi, nátlúghól tisztán kapjuk. Például a következő munkafolyamatot adjuk meg: . 3.7 súlyrész körülbelül 30% aluminiumoxidtartalmú agyagot kalcinálunk, azután 4.3 súlyrész 60" Bé kénsavval feltárunk, az alumíniumszíjfátpogácsát vízzel kivonatoljuk. az aluminiumszulfátot 1 literre 500 grammig koncentráljuk, felesleges ammóniákkal lecsapatjuk, az ammonszulfátot leszívatjuk, a hidroxidcsapadékból a hozzátapadó ammonszulfátot öblítővízzel eltávolítjuk, a vas- és •;] minin in-hidroxid keverékét 10%-os nátronlúgban oldjuk, az oldhatlan vashidroxidtól a nátriumaluminátot leszűrjük, a nátriumaluminátb. 1 az alumínium hidroxid önlecsapatása által kiválasztjuk, megmossuk és kalcináljuk. Az ammonszulfátlugok bepárologtatás által szilárd (NH.) 2SO> vegyületté dolgoztatnak fel. Az alkálilúgot újból kell a folyamatba bevezetni. A 60 fokos kénsav különösen kedvező, mert meglepően könnyen tárja fel még a nehezen megtámadható agyagföldtartalmú anyagokat is. Már azelőtt is megkísérelték aluminiumsókból ammóniákkal aluminiumhidroxidot leválasztani, de az aluminiumhidroxidot eddig csak zselatinszerű, kocsonyás alakban kapták, amint analitikus munkáknál is szokták kapni; körülbelül 98% vizet tartalmaz, nagy felületénél fogva hozzátapadó tisztátalanságokat, mint pl. a csapadéksókat, rendkívüli szívóssággal visszatartja és rendkívül nehezen mosható ki. Ha ezen aluminiumhidroxidot szűrni akarjuk, a szűrő pórusait annyira eltömi, hogy a szűrt anyag alig' tud lefolyni. Ha fokozott vagy csökkentett nyomás mellett akarunk szűrni, a kocsonyás anyag a folyadék áthatolásával szemben a^legnagyobb ellentállást fejti ki. A rossz szűrhetőség és kiinoshatóság folytán teljesen ki volna zárva ily aluminiumhidroxidból technikai és gazdasági sikerrel aluminiumoxidot előállítani. Meglepő módon tapasztaltuk, hogy az aluminiumhidroxid módosulásait is lehet előállítani, melyek a zselatinszerű, kocsonyás alakjától tökéletesen eltérnek. Ilyeneket kapunk, ha úgy, mint előírtuk, koncentrált vagyteljesen telített aluminiumsóoldatokat erős ammóniákkal kezelünk. Célszerűen nemcsak erős ammóniákkal, hanem ammoniákfelesleggel is dolgozunk. A vizsgálatok folytatása mutatta, hogy szilárd aluminiumsókat is lehet a koncentrált sóoldatok helyett nagy sikerrel alkalmazni. Az ily úton kapott aluminiumhidroxid pasztaszerű, földes, illetve szemcsés, könnyen szűrhető és kimosható és 10—20% aluminiumoxidot tartalmaz. Csakis ezen alak folytán, melynek előállítása épen nem volt előrelátható, vált, lehetővé, az ammoniákot, mint technikailag használható lecsapató szert amiuonsók számára alkalmazni és ezáltal a már leírt, technikailag és gazdaságosan fontos útra lépni aluminiumoxidnak tetszőleges agyagföldanyagokból való előállítására. További eszköz, a csapadékot vízben szegénnyé, jól kimoshatóvá és jól szűrhetővé tenni, a lecsapató folyadék és lecsapató szer megfordított összehozásában rejlik. E szerint az aluminiumsóoldat vagy a szilárd só az ammoniákfolyadékba vitetik be. Az ammóniák helyett illó savak, pl. a szénsav, a kénhidrogén ammonsóit is alkalmazhatjuk. Továbbá az ammóniák szerves származékai is, amennyiben bázikus természetűek, alkalmas lecsapató szerek. A leesapatáshoz, mint már említettük, ammoniákot nemcsak oldatalakban, hanem