79383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta agyagföld előállítására

- 2 niumoxidokat, illetve hidroxidokat ka­punk. Az ammonsóoldatok a csapadékok­ból leszüretnek és bepárologtatás által szilárd arninonsókká dolgoztatnak fel. Amennyiben kalisók volnának az ammon­sók mellett, az ammonsókat a kajisóktól a szokásos módszerek egyikével lehet elkülö­níteni. A még vassal tisztátalanitott alu­mínium-hidroxidot forró nátronlúgban oldjuk és azután önlecsapatás vagy szén­savnak bevezetése által a nátrium-alumi­, nátlúghól tisztán kapjuk. Például a következő munkafolyamatot adjuk meg: . 3.7 súlyrész körülbelül 30% aluminium­oxidtartalmú agyagot kalcinálunk, azután 4.3 súlyrész 60" Bé kénsavval feltárunk, az alumíniumszíjfátpogácsát vízzel kivona­toljuk. az aluminiumszulfátot 1 literre 500 grammig koncentráljuk, felesleges ammó­niákkal lecsapatjuk, az ammonszulfátot leszívatjuk, a hidroxidcsapadékból a hozzá­tapadó ammonszulfátot öblítővízzel eltá­volítjuk, a vas- és •;] minin in-hidroxid keverékét 10%-os nátronlúgban oldjuk, az oldhatlan vashidroxidtól a nátrium­aluminátot leszűrjük, a nátriumaluminát­b. 1 az alumínium hidroxid önlecsapatása által kiválasztjuk, megmossuk és kalcinál­juk. Az ammonszulfátlugok bepárologta­tás által szilárd (NH.) 2SO> vegyületté dolgoztatnak fel. Az alkálilúgot újból kell a folyamatba bevezetni. A 60 fokos kénsav különösen kedvező, mert meglepően könnyen tárja fel még a nehezen megtámadható agyagföldtartalmú anyagokat is. Már azelőtt is megkísérelték aluminium­sókból ammóniákkal aluminiumhidroxidot leválasztani, de az aluminiumhidroxidot eddig csak zselatinszerű, kocsonyás alak­ban kapták, amint analitikus munkáknál is szokták kapni; körülbelül 98% vizet tar­talmaz, nagy felületénél fogva hozzá­tapadó tisztátalanságokat, mint pl. a csa­padéksókat, rendkívüli szívóssággal vissza­tartja és rendkívül nehezen mosható ki. Ha ezen aluminiumhidroxidot szűrni akar­juk, a szűrő pórusait annyira eltömi, hogy a szűrt anyag alig' tud lefolyni. Ha foko­zott vagy csökkentett nyomás mellett aka­runk szűrni, a kocsonyás anyag a folyadék áthatolásával szemben a^legnagyobb ellent­állást fejti ki. A rossz szűrhetőség és ki­inoshatóság folytán teljesen ki volna zárva ily aluminiumhidroxidból technikai és gazdasági sikerrel aluminiumoxidot elő­állítani. Meglepő módon tapasztaltuk, hogy az aluminiumhidroxid módosulásait is lehet előállítani, melyek a zselatinszerű, kocso­nyás alakjától tökéletesen eltérnek. Ilyene­ket kapunk, ha úgy, mint előírtuk, kon­centrált vagyteljesen telített aluminium­sóoldatokat erős ammóniákkal kezelünk. Célszerűen nemcsak erős ammóniákkal, hanem ammoniákfelesleggel is dolgozunk. A vizsgálatok folytatása mutatta, hogy szilárd aluminiumsókat is lehet a koncen­trált sóoldatok helyett nagy sikerrel al­kalmazni. Az ily úton kapott aluminium­hidroxid pasztaszerű, földes, illetve szem­csés, könnyen szűrhető és kimosható és 10—20% aluminiumoxidot tartalmaz. Csakis ezen alak folytán, melynek előállítása épen nem volt előrelátható, vált, lehetővé, az ammoniákot, mint technikailag használ­ható lecsapató szert amiuonsók számára alkalmazni és ezáltal a már leírt, techni­kailag és gazdaságosan fontos útra lépni aluminiumoxidnak tetszőleges agyagföld­anyagokból való előállítására. További eszköz, a csapadékot vízben szegénnyé, jól kimoshatóvá és jól szűrhe­tővé tenni, a lecsapató folyadék és lecsa­pató szer megfordított összehozásában rejlik. E szerint az aluminiumsóoldat vagy a szilárd só az ammoniákfolyadékba vite­tik be. Az ammóniák helyett illó savak, pl. a szénsav, a kénhidrogén ammonsóit is al­kalmazhatjuk. Továbbá az ammóniák szer­ves származékai is, amennyiben bázikus természetűek, alkalmas lecsapató szerek. A leesapatáshoz, mint már említettük, ammoniákot nemcsak oldatalakban, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom