79373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spirális bordázató kovácsvascsövek előálíítására

való csekély túlnyújtás által és a felmelegített szalagrész lehűlése folytán a belső megvastagított perem megrövidül, míg a külső peremen összehúzó erő lép fel. Ily módon a borda teljes szilárdsággal és pedig tartósan a külső csőfalhoz csatlakozik, úgy hogy a csőről a bordákra tökéletes a hő- és hidegátvitel és a bordának a csővel való végösszeköttetéseinél fellépő sérülések, melyek legtöbbször a hegesztésnél következnek be, a bordaperemnek a csövön való felfekvésére nincsenek befolyással. A szalagnak a csőre való könnyebb rá tekercselése céljából célszerűen a hengerek és azon pont között, ahol a szalag belső részének a csőfallal való érintkezésénél a hajlítás és duzzadás kezdődik, a szalagot egy vagy többszörösen elcsavarjuk oly módon, liogy a belső (e) perem ezen elcsavarodott szalag tengelyéhez közelíttetik (6. ábra). Ezáltal a perem egyoldalas megszakításánál keletkező hosszfelesleget elhelyezzük. Ha az elcsavarodás nem következne be, akkor a szalag meggörbülne és hullámossá válna, amint azt a 4. és 5. ábra mutatja ós a feltekercselést megnehezítené. Ezen elcsavarodás magyarázatául szolgáljon a következő példa: Vegyünk egy 76 mm. 3;ülső átmérőjű csövet. A borda magassága legyen 30 mm., úgy hogy a feltekercselt bordánál a spirális külső átmérője 76 + 2 X 30 = 136 mm. A szalagvasnak ezen eljárásnál keletkező neutrális szála megközelítőleg a szalagvas közepében fekszik, vagyis feltekercselt spirálisnál körülbelül a 75 + 2X15 = 106 mm. átmérőjű körben. A feltekercselt spirálisnak tehát a következő három kerületi hossza van: 76 mm. $ -re á kerület kereken 243 mm. 106 mm. Cj) -re a kerület kereken 334 mm. 136 mm. (j)-re a kerület kereken 427 mm. Vagyis egy spirálismenethez közelítőleg 334 mm. hosszú szalag szükséges; megfelelően a 106 mm. átmérőjű középső kerületnek. Ezen szalagot oly kúpos hengerlésnek kell alávetni, hogy a (c) perein (2. ábra) 427, 334, 93 mm.-rel megnyújtassék. A valóságban körülbelül 94—95 mm.-es nyáj tást állítunk be. Ez a „külső túlnyújtást" adja. Ezen túlnyújtás által a körültekercselésnél az a törekvés ál! elő, hogy a szalag a túlnyújtásnak megfelelő kisebb átmérőre (vagyis 76 mm.-nél kisebb átmérőre) behajlíttassék. Az erő tehát olykép hat „összesajtolóan", hogy a spirális erősen rászorul a csőre. Ezt a folyamatot előnyösen befolyásolja a szalag peremének kihűlése (e)-nél, vagyis a csőkülsővel való érintkezési pontnál, minthogy a felmelegedett és a cső köré való körülhajlításnál a melegben duzzasztott szalagfél lehűlése által további megrövidülés áll be, mely 243 mm.-nél valamivel kisebb kerületnek (76 mm.-es csőátmérő mellett) felelne meg, vagyis „összesajtolóan" hat. Ha a külső részt nem hengereinők előzően, úgy az egész szalagot feltétlenül kellene hevíteni, hogy a feltekercselés egyáltalában lehetségessé váljék. A „külső túlnyújtás" kedvező hatása elveszne és a felmelegített szalagnak a feltekercselésnél beálló helyes aránylagos duzzasztása sem következne be. A borda kiípos menetét nem lehetne a legkedvezőbb termikus hatásfokhoz alkalmassá tenni. Azonkívül nem lehetne közönséges normális szalagvasat alkalmazni. A hengerlés által (c)-nél beálló peremmeghosszabbítás rögtön ívalakú szalagrészt és kényszernyújtásnál hullámos (b) szalagrészt létesítene (4. és 5. ábra). Ügy az egyik, mint a másik hatás a cső köré való rendszeres körültekercselésre hátrányos, sőt tiszta borda előállítását lehetetlenné teszi. Ez okból a hengerlés következtében beálló perenimeghosszabbítást a szalag tekercselése által úgy keli létesítenünk, hogy ezen hengerelt perem sem ívalakot, sem hullámalakot ne vegyen fel. Ezt igen könnyen elérhetjük azáltal, hogy közvetlenül a két (5, 5) henger mögé kis (4) eltérítő rudacskát állítunk. Minthogy a a gépi berendezésben a szalagnak az (5. 5) hengerekben állandóan ugyanabban az