79368. lajstromszámú szabadalom • Előretoló csiga aprítógépekhez

szőr szakítja meg az előretolandó anyagot mint az űj kivitelben, azaz az 1. ábrán jelentékenyen kisebb felületeken érintkeznek összefüggő anyagrészek a tokfallal, mint a 2. ábrán. Az előretoló nyomás értéke azonban lényegesen függ attól a súrlódástól, amely mozgás közben a tokfal és a csiga alapja között keletkezik, míg a csigamenetek oldalfalai között jelentkező nyomás hatása kölcsönösen kiegynlítődik. Ennélfogva a megmunkálandó anyagból való hosszú keresztmetszetű, tehát lapos sávnak hatásosabban kell előretolódnia, mint azonos keresztmetszetű keskeny, magas sávnak. Az 1. ábrán a 2. ábrához képest számosabb csigameneteknek szükséges vastagsága csökkenti a csiga hatásos hosszúságát, ill. kisebbíti a tokban anyag felvételére rendelkezésre álló teret. Az uj csiga alkalmazása mellett a bordahornyok mélyebben vájhatok ki, mert a hosszúra nyújtott, lapos keresztmetszetű anyag az alacsony homlokoldalfalak folytán kevésbbé törekszik oldalra kitérni. Ennek következtében is jobban mozgatja az új csiga előre az anyagot és hatásosabban meggátolja az anyagnak veleforgását. Az anyag a régi csigából lassabban, de szélesebb alakban, az újból gyorsabban, de nagyobb nyomással és keskenyebb alakban jut az aprítótérbe, miért is az űj csiga esetén az alkalmazott késeknek kevésbbé van meg az a törekvésük, hogy az anyagot összezúzzák. Eddig arra törekedtek, hogy a tok ne legyen túlságos hosszú, nehogy az anyagot „gyötörje". Inkább csavarodó tokbordák alkalmazásával igyekeztek bizonyos értelemben meghosszabbítani az előretolás útját, vagy a meneteket a bordák között a töltőnyílás felé harántlemezekkel elzárták, hogy az anyagnak visszadagadását megakadályozzák. Természetes, hogy ilyen eszközökkel kifogástalan eredményhez nem juthattak. Ha megakadályozták az anyag kidagadását, akkor a csiga azt erőszakkal magával forgatta és eközben részben összezúzta. Tehát az anyagnak u. n. „gyötrése", amit a rövid tokkal megakadályozni akartak, fokozott mértékben következett be. Az új csiga alkalmazása mellett, amely már rövid tokban is jobban működik mint a régi, a tok az anyagra való káros behatás nélkül meghosszabbítható, a meghosszabbítása a teljesítmény további növekedését eredményezi. Az új csigaalak még előállítás szempontjából is különös előnyökkel jár. A változatlan menetmagasság folytán a csiga esztergapadon metszhető vagy utána köszörülhető, ami az ismert" csdgaalakoknál csak költséges külön szerkezetek alkalmazásával volna elérhető. A' gondos megmunkálás pedig nagy előnynyel jár, mert lehetővé teszi a zománcozás megtakarítását, amelyre különben a hatás szempontjából fontos sima felszín elérésére szükség van. Az új alakú, azaz változatlan emelkedésű csiga továbbá bádogból is könnyen előállítható. Ismeretes az a törekvés, hogy ezeket a főként háztartási és kisüzemi célokra szánt gépeket olcsó előállítás és kis súly elérése végett bádogból készítsék. Ha az új alakban tömör csigamodellt készítünk, akkor erre ráhúzott bádogcsövet sajtolással vagy a meneteknek' u. n. síkozó görgő segítségével való benyomásával csigává alakíthatunk át. Emez előállítási módnak előfeltétele a változatlan csigaemelkedés, mert a modellcsiga csak akkor csavarható ismét ki a bádogcsigából. A leírt találmány értelmében kiképezettnek tekintendő természetesen az olyan előretoló csiga is, amelynek emelkedése nem változatlan ugyan, hanem a késszerkezet felé még növekszik is. Világos, hogy az ilyen csigán is, ha előállítása nem is olyan egyszerű, mint a változatlan emelkedésű csigáé, fellelhetők a találmányból eredő egyéb előnyök a haszna-