79360. lajstromszámú szabadalom • Vasut és ávállványépítő játák

Megjelent 1931. évi december hó 3-án. MAGYAR KIRÁLY] ÜEW SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 79360. szám. VI/d. OSZTÁLY. Vasút- és állványépítő játék. MOLNÁR ÖDÖN MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1921 március hó 26-ika. Jelen találmány tárgyát vasút- és állványépítő játék képezi, mely amellett, hogy a gyermekieknek szórakoztató időtöltésül szolgál, kézügyességüket, térszemléletüket és elképzelő erejüket is fokozza. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen fölvett foganatosítási alakjában van föltüntetve és pedig az 1. ábra a vasúti sin, illetve az állvány alátá­masztó elemének távlatrajza, a 2. ábra a sin-, illetve állványelem elölnézete, a .3. ábra a sarokkötő elem távlati képe, a 4. ábra egy áthidalás távlati képe, az 5. ábra a sínpálya különböző magas alátámasz­tásokkal, a 6. ábra a sínpályának az ütközősinnel biró vég­állomáshoz való csatlakozása, a 7. ábra egy sarkos állványrész merevítése, a 8. ábra egy vagon oldal- és homloknézete. A találmány szerinli játék vékony falemezből készül és különböző játéklemezekből va,n össze­rakva. így a sint, illetve az állványt az (a) léc ké­pezi (2. ábra) ennek alátámasztására pedig az 1. ábrán látható támasztóelem szolgál, mely egy víz­szintes (b) alaplapból és erre függélyesen ráerő­sített és a (d) réssel ellátott (c) lemezből van ki­képezve. Egyszerű sínpálya építésekor az (a) léc két vé­gét egy-egy alátámasztó elem (d) résébe fektetjük bele, miáltal az (a) lécek az alátámasztóelem (d) réseiben egymáshoz kapcsolódnak úgy, hogy a sín­pályát tetszésszierinti hosszban kiépíthetjük. Ha emelkedő sínpályát építünk, különböző magas alá­támasztásokat kell alkalmaznunk. Az egyik — leg-. alacsonyabb — alátámasztás lehet az, midőn a (b) alaplapot közvetlenül a talajra állítjuk és a (c) lemezek (d) réseibe dugjuk bele az (a) sint. A sin másik végének alátámasztásánál a talajra helyezett támasztóelem (d) résébe egy második támasztóelem (b) alaplapját dugjuk be úgy, hogy ezen második támasztóelem alaplapja függőleges, a (c) lemez pedig vízszintes helyzetet vesz fel. A második támasztóelem (d) résébe most egy har madik támasztólelem (b) alaplapját dugja be és ezen elemet szemközti oldalon hasonló módon tá­masztjuk alá, miáltal ezen támasztás az előbbinél már magasabb fekvést nyer (5. ábra). Egy har­madik, még magasabb alátámasztásnál, mely már szélesebb alapon nyugszik, három alátámasztó­elem van a talajra állítva és ezeket egy, a (d) ré­seken átdugott (a) léc köti egymással össze. A két szélső támasztólelemhez egy: egy ferdén fölfelé haladó (a) léc van kapcsolva, melyek az alsó (a) léccel egy háromszöget képeznek és amelyeknek felső csúcsát egy negyedik, de fordított helyze ben fekvő támasztóelem rögzíti. Erre most egyszerűen ráhelyezhetünk egy normális fekvésű, a sint tartó támasztóelemet, vagy pedig ha az alátámasztást még növelni akarjuk, ezen elembe még nem fek­tetjük bele a sint, hanem egy függőleges (a) lécet és annak végére egy fordított helyzetű, majd egy normális fekvésű támasztóelemet kapcsolunk (5. ábra). Ilymódon az alátámasztás magasságát tel­szésszerint növelhetjük és a magasságnak meg­felelően az alap szélességét is fokozhatjuk. Áthidalás építésénél (4. ábra) a nyílás két olda­lán van egy-egy támasztólelem elhelyezve, me­lyeket az (a) léc köt egymással össze. Közbenső merevítést három támasztóelem összekapcsolásá­ból készítünk, melyek közül a két szélsőnek (d) réseibe van a harmadik és a tényleges támasz­tást végző elem talpa becsúsztatva. A merevítő­elemcsoport két szélső elemét zsineg köti össze a nyílás két oldalán fekvő támasztóelemimel úgy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom