79345. lajstromszámú szabadalom • Összerakható forma üreges kövek üreges falak és effélék előállítására

vonatkozik. Az összeköttetés a talál­mány slzerint egymást párosával ékké kiegészítő kengyelek útjain történik, me­lyeknek ékíelületein kivágások oly mó­don vannak kiképezve, hogy az egyik kengyelnek kivágásai által keletkező lépcsőfokok az összekapcsolandó falak külső, a másik kengyel kivágásai pedig az összekötendő falak belső felületére támaszkodnak. Az ékalakú kengyelek a fonnának külső és a magot alkotó belső falain át­hatolnak, ahol is az ékfeliileteken kiké­pezett bevágások a belső és külső fa­laknak egymástól való távolságát biz­tosítják. A két ékalakú kengyel összekapcso­lása pl. oly, módon mehet végbe, hogy az összekötő kengyelek homlokfelületén horony, illetve üreges kiszögelés van kiképezve, mely hornyon, illetve kiszö­gelésen a kengyeleknek vízszintes el­mozgását megakadályozó orsó van át­dugva. A két kengyelnek függélyes irányú elmozgását a kengyeleken átdu­gott pecek vagy efféle akadályozza meg. A mellékelt rajizban üreges kövek, fa­lak és effélék előállítására alkalmas összerakható forma példaképpeni foga­natosítási alakja van szemléltetve. Az 1. és 2. ábrák egy üreges forma két különböző foganatosítási alakjának ke­resztmetszetét tüntetik fel. A 3. ábra a zárókengyelen át vett füg­gélyes metszet. A 4. ábra a zárókengyel axonomttrikus képe. Az 5. ábra egy üreges formának axono­metrikus képe különféleképpen kiképe­zett zárószervekkel. A találmány szerinti forma a külső (a) és a belső (b) falakból áll (1. ábra). A belső (b) falak (c.) végei ékalakban vannak kihajlítva oly módon hogy a szomszédos falak kihajlított felületei egymást átlapolják. Ezen kiképzés foly­tán lehetségessé válik ezen belső forma­falaknak könnyű eltávolítása a forma űrös tereibe beesömöszölt anyag meg­keményedése után anélkül, hogy a fa­lak vagy formakövek sarkai megsérül­nének. Az egyes formafalak összeköttetése párosával egymás fölé helyezett (d, e) kengyelekből álló ék segélyével törté­ténik (4. ábra). A kengyeleknek egy­mással nem érintkező ékalakban kiképe­zett felületei (f), illetve (g) kivágások­kal vannak ellátva. A (d) kengyel kivá­gásai folytán keletkező lépcsőfokok a forma falainak külső, az (e) kengyel (f) kivágásai pedig a forrna belső falaihoz támaszkodnak, melyeket ily modon köl­csönösen megtámasztanak, illetve me­revítenek. A kengyelek úgy vannak elhelyezve, hogy minden egyes kengyelszár két-két egymást átlapoló belső fal közepén ha­tol át a formán, úgy hogy minden egyes kengyel egy külső és két-két, összesen négy belső falon hatol át, tehát össze­sen öt falat kapcsol össze egymással, ill. merevít egymáshoz képest. A kengyelek felvételére a formafalak­ban megfelelő alakú hasítékok vannak kivágva. Ezekbe a hasítékokba először is az alsó, (e) kengyelt vehetjük be, ezt követőleg pedig a felső (g) kengyelt tol­juk be és a két egymás fölé helyezett kengyelt azután a függélyes (h) orsók vagy csapok útján kapcsoljuk össze egy­mással, mely orsók vagy csapok pld. a felső kengyel hornyán és az alsó ken­gyel kiszögelésének megfelelő furatán mennek át. Az orsók vagy csapok a kengyeleknek hosszirányú elmozgását gátolják meg, míg a harántirányú elmozgást a kengye­lek ütközési helyein átdugott vízszintes (i) peckek biztosítják. A 4. ábra slzerinti pecek az 5. ábra jobb oldalán L-alakú szeggel van helyettesítve. A 3. ábra nagyobb léptékben szemlél­teti az egymás felett elrendezett és egy­mást ékké kiegészítő kengyeleket. Ezen ábrából egyúttal kitűnik, hogy a (d) kengyel a formafalak1 külső, az (e) kei]-

Next

/
Oldalképek
Tartalom