79338. lajstromszámú szabadalom • Tüzelés poros és szétporló tüzelőanyagok számára

- 2 sabb, a tüzelőanyagtérből kinyúló részein, át belépő levegő élénkíti az égést és bizto­sítja az esetleg elégetetlen tüzelőanyag­részeknek vagy gázoloiak tökéletes elége­tését. A kívánt feltételeknek igen jól meg­felel a tető-, gula-, kúpalak vagy ezeknek kombinációi, mely alakoknak megfelelően kiképezett rostélyok meglévő tüzeléseknél az ott alkalmazott közönséges sík rostélyok helyébe egyszerűen behelyezhetők. A ros­télynyílások tetszőlegesek lehetnek, elő­nyös azonban, ha a tüzelőanyag át.hullá­sának megakadályozása céljából a rostély­rndak lépcsőszerűen helyezkednek el egy­más fölött ül. legáltalánosabban a rostély­nyílások középvonalai vízszintes, vagy közel vízszintes irányúak. A levegőnek a poros szónrétegen való át­hatolása azáltal is elérhető, ha a rostély­rudakat két vagy több síkban egymás fölött, de egymáshoz képest eltolva helyez­zük el, olykép, hogy a felső rostélynyíláso­kon áthullott tüzelőanyag az alsóbb ros­télyrudakon fennakad. Fontos ilyenkor, hogy különösen a felsőbb rostélyrudak el­égése ellen biztosítva legyenek, tehát vagy tűzálló anyagokból készítendők, vagy pedig bármely ismert módon hűtendők. Növel­hető a porosszénréteg légátbocsájtó képes­sége azáltal is, ha a rostély felett bizonyos magasságban a rostélyhoz közel párhuza­mosan futó rudakat, vagy lefelé néző csa­tornákat alkalmazunk, melyek az alattuk lévő szénréteget a felsőbb rétegek nyomása alól tehermentesítik és ezáltal a szénréte­get, a levegő számára járhatóvá teszik. Mellékelt rajzon az 1. ábra ilyen újfajta tüzelésnek függé­lyes keresztmetszetét, a 2—7. ábrák ehhez tartozó különböző alakú rostélyoknak távlati képeit, a 8. ábra a találmány tárgyát sík vagy közel sík rostéllyal kapcsolatban, a 9. ábra újfajta rostélyt több síkban egy­más fölött elrendezett rostélyrudakkal, a 10—11. ábrák segédberendezést közönsé­ges síkrostélyokra, mellyel a szénrétegek légátjárhatóvá tehetők. 1, ábrán látható módon a (b) rostély, oly térbeli felület, melynek keresztmetszetei függélyes irányban csökkennek, miáltal a rádobott (c) tüzelőanyag fokozatosan vas­tagodó rétegben helyezkedik el a ros­télyon, míg a rostély legfelsőbb (d) része a tüzelőanyagtérből kinyúlik. A (b') ros­télynyílások középtengelyei előnyösen víz­szintes irányúak, miáltal a tüzelőanyag a rostélyon nem hullhat keresztül. A rostély (g) alapkeretje felett az (e) rostélynyílások aránylag magasabbak, úgy hogy azokon keresztül a homu könnyen eltávolítható. Mindezen feltételeknek megfelelnek a 2., 3. ábrákon feltüntetett tetőalakú a (4., 5. ábrákon látható gula-alakú és a 6., 7. ábrá­kon látható kúpalakú rostély-alakzatok, melyeknek homorú ill. domború oldalára helyezhető a tüzelőanyag. A bemutatott példaképem alakokon kívül számos más, az említett feltételeknek megfelelő rostély -alak is alkalmazható, így például a ros­tély felső részén henger- vagy hasáb-alakú toldat is lehet, mely magasabbra nyúlik ki a tüzelőanyagrétegből. A 8. ábra sze­rinti kiviteli alaknál a sík vagy közel sík (b) rostélyhoz hirtelenül emelkedő és a tüzelőanyagtérből kinyúló (h) ferde rostély csatlakozik. Ennek is az a rendeltetése, hogy felső részein a poros tüzelőanyag égése megindulhasson és onnan átterjed­jen a vastagabb rétegekre. A 10. ábrán hosszmetszetben és 11. ábrán keresztmetszetben látható kiviteli alaknál tetszőleges rendszerű (b) síkrostély fölött avval párhuzamosan, vagy közel párhuza­mosan futó (11) rudak vannak elrendezve, melyek az (m) ajtónyitástól kiindulólag a rostély egész hosszán végig terjednek. Ezen rudak a rajtuknyugvó szénrétegek nyomását felveszik, miáltal alattuk a szén csak lazán helyezkedik el és közvetlenül a rudak alatt szabad csatorna keletkezik a légáramlásra. Növelhető ezen rudak ha­tása, ha azokat a 11. ábra jobboldalán lát­ható módon (1') U-vasak alakjában képez­zük ki, melyeknek szárai lefelé vannak fordítva. A 9. ábrán végül a rostélyrudak két sík­ban helyezkednek el egymás fölött, mimel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom