79325. lajstromszámú szabadalom • Hengeres hajókazánokhoz való fűtőcsöves gőztúlhevítő
vetítőkamrához kapcsolhatjuk. A legfölsőbb fűtőcsősorok túlhevítőelemeinél ez az utóbb említett elrendezés lesz előnyös, mert ezeknek a kiszerelésére, tisztítás céljából vagy más okból, csak ritkán van szükség. Lehetővé válik továbbá ezáltal, hogy egyetlen közvetítőkamrához olyan tűlhevítőelemeket kapcsoljunk, melyek a gőzszekrények két, ellentétes oldalán lévő fűtőcsövekben foglalnak helyet. Nem okoz továbbá semmi nehézséget az sem, hogy két vagy több közvetítőkamrát helyezzünk egymás fölé (egymás elé) és közös megerősítőcsavarokkal rögzítsük ezeket a gőzszekrényeken. Az a hely, melyet ily módon, a gőzszekrények egymás mellé helyezésével és egyidejűleg a kazán homlokfalához közel ebbhozásával nyerünk a kémény előépítményében, teljesen elegendő erre a célra. Szükség esetén a gőzszekrényeket, alsó végükön, a kazán hosszmetszetében, még lépcsősen keskenyíteni is lehet, azaz laposabban lehet kiképezni, mint további részében, minthogy az ott keresztülhaladó gőzmennyiség kisebb, mint fönt (lásd a mellékelt rajz 15. ábráján). Ajánlatos lehet bizonyos körülmények közt, hogy a gőzszekrények két oldalán levő túlhevítőelemek számára két olyan közvetítőkamrát alkalmazzuk, melyek nem egymás előtt, hanem egymás mellett vannak elrendezve. Minthogy a gőszekrények szélessége a két-két fűtőcsoport közti távolsághoz van kötve, mely nem léphet túl bizonyos mértéket, ezért ebben az esetben a közvetítőkamrák háromszögalakúak és úgy vannak egymás mellett elrendezve, hogy a túlhevítőelemek kapcsolási helyeivel szemközt fekvő oldalukon egymást túlfödik (egymás fölé, ill. egymás alá nyúlnak, lásd a mellékelt rajz 9. és 10. ábráján). A jelen új gőztúlhevítőépítési mód, eltekintve a vele a kazán hossztengelye irányában elért -helymegtakarítás föntemlített előnyétől, még a könyű áttekinthetőség előnyével is bír. A megerősítőcsavarok és a tömítési helyek élűiről könnyen hozzáférhetők és könnyen megvizsgálhatók jóságuk tekintetében. Számuk emellett jóval kisebb, mint a föntemlített régibb építési módnál. A mellékelt rajzon az: 1. ábra egy, a jelen xij gőztúlhevítővel fölszerelt, háromlángcsöves, tehát három fűtőcsőcsoporttal ellátott hengeres liajógőzkazánnak részleges eliilnézetét ábrá zolja, míg a 2. ábra ezen kazán mellső részének függélyes hosszmetszete ós a 3. ábra fölülnézete, ahol is az (f, g) gőzszekrények metszetben vannak föltüntetve. Itt (g) jelöli a nedves (telített) és (f) a forró (túlhevített) gőzszekrraiyt. melyek célszerűen egyetlen öntvényből vannak készítve. A kazán jobboldali fűtőcsőcsoportjának minden vízszintes csősorában három, míg középső fütőcsőcsoprtjának minden vízszintes esősorában két túlhevítőelem foglal helyet (3. ábra); utóbbiak közül azonban csak az egyik van az ábrákon föltüntetett jobboldali (f, g) gőzszekrényekhez kapcsolva. A kapcsolatok (d) közvetítőkamrák útján történnek, melyek (n) csavarokkal az (f, g) gőzszek vények mellső oldalára vannak erősítve. Ezen (d) közvetítőkamrák oldalfalaiba a túlhevítőcsövek vége be vannak hegesztve vagy forrasztva. A két legfelsőbb (1) és (2) fűtőcsősorhoz tartozó túlhevítőelemek számára két-két közvetítőkamra van elrendezve, melyek egymáson (egymás előtt) feküsznek (2. és 3. ábra) és két-két (n) csavarral vannak megerősítve az (f, g) gőzszekrényeken. A gőzszekrényekhez közelebb eső (d) közvetítőkamrákhoz, mindkét oldalon, két-két, a tőlük távolabb esőkhöz pedig csak az egyik (a jobb) oldalon négy-négy túlhevítőelem van kapcsolva. A legközelebbi két (3 és 4) fűtőcsősornál ugyanilyen az elrendezés. Az (5, G, 7 és 8) fűtőcsősoroknál, mindegyik sorhoz külön, két-két egymásra fektetett (d) közvetítőkamra tartozik, melyek közül a hátsó, mindkét oldalán egy-egy, a mellső pedig, csak a jobb oldalán, két-két tiilehvítőelem odakapcsolására szolgál. A (9, 11 és 13) fűtőcsősorokhoz, melyek csak a középső fűtőcsőcsoport-