79308. lajstromszámú szabadalom • Lakat

része oly hosszúra van alakítva és a csavar vége csak oly lazán támaszkodik rá, hogy előbbinek a vízszintes furatban ennek tengelye mentén való elmozdulása lehetővé válik. Az elreteszelőnek a lakat zárt helyzetében való e rögzítését a másik függőleges furatban elrendezett biztosító szeg eszközli. Ez ugyanis alsó végével nekitámaszkodik az elreteszelőnek úgy, hogy ennek ax elmozdulása és így a kengyelszárnak felszabadulása be nem követ -kezhetik. A biztosító szeget e helyzetében ugyancsak egy spirálrúgó tartja meg, míg tengely körüli elfordulás ellen az elreteszelőhöz hasonlóan van biztosítva. A' lakat kinyitása a következőképpen történik. Bizonyos távolságra elrendezett kéttollú lyukas kulccsal behatolunk a kulc&lyukszerűen végződő vízszintes furatba. A kulcs vezetésére a reteszelőből kiálló Szeg szolgál, míg az elreteszelő körgyűrű keresztmetszetű hengeres részében a tollak számára megfelelő hasíték illetve kivágás van kiképezve. Ha a kulcsot a szegre rátoljuk, körülbelül egy negyed fordulattal elforgatjuk, miáltal a kulcs egyik tolla az elreteszelő egy harántirányú kivágásába hatol úgy, hogy ebben a helyzetében a reteszelőből ki nem húzható, azzal mintegy szilárdan összefügg, míg a másik toll a biztosító szeget a rúgóhatás ellenében felemeli, ami által az elreteszelő elmozdulásának nincs már más akadálya, mint az azt körülvevő spirálrúgó feszítőereje. A kulcs kifelé való húzásával e rúgóerőt könnyen legyőzhetjük, aminek következtében az elreteszelő a kengyelszár rovatékából kicsúszik és rúgó ja hatása alatt a kengyel felpattan. Hogy a kulcs elfordításánál, ami a fentebb leírt célt szolgálja, ne menjünk bizonyos határon túl, azért a kulcs mindkét tolla számára az elreteszelőben oly hasíték, illetőleg kivágás van kiképezve, amelyek csak a szükséges és elegendő elfordítást teszik lehetővé. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy példaképpen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a lakat oldalnézetét, a 2. és 3. ábra pedig az 1. ábra A—A vonala mentén képzelt metszetet láttat, a lakat zárt, illetve nyitott helyzetében. A 4. ábra a lakat felülnézete a kengyelt eltávolítva képzelve. Az 5. ábra az elreteszelő felülnézete, míg a 6. ábra ugyanannak hosszmetszete, a 7. és 8. ábra pedig két oldalnézetét láttatja. A 9., 10. és 11. ábra az előbbi ábrák B—B, illetőleg C—C, illetve D—D vonala mentén képzelt síkkal való metszeteket mutatnak, végül a 12. ábra az elreteszelőnek alulnézete. A 13. ábra a biztosítószeget tünteti fel felül-, oldal- és alulnézetben, míg a 14. ábra egy másik oldalnézetet, illetőleg az E—E vonal mentén képzelt metszetet szemlélteti. Az 5—14. ábrák az 1—4. ábrákéhoz képest nagyobb léptékben vannak feltüntetve. A 15. ábra a kulcs oldal- és végnézetét mutatja az 1—4. ábrák léptékében. Az (1) lakatházban, amely egy darab tömör fémtestből áll, a (2) kengyel hoszszabb (3) rövidebb (4) szárának megfelelően az (5), illetőleg (6) függőleges furat van kiképezve. A kengyel hosszabbik (3) szára alul a kisebb keresztmetszetű (7) végben folytatódik, amelyre a lakatházból való kiesés meggátlására a (8) tárcsa van erősítve, ami az (5) furat (9) szűkítésébe ütközik. A (7) vég körül a (10) spirálrúgó foglal helyet, míg a (3) szár alsó végén a (11) rovaték van kimarva, amelybe a vízszintes (12) furatban mozgó (13) elreteszelő megfelelően alakított (14) fejrésze illik. A (13) elreteszelőt e helyzetében egyfelől a tengelye irányában való elmozdulás ellen a (15) rúgó és (16) biztosítói szeg, másfelől pedig elfordulás ellen a (17) csavar tartja meg. A (13) elreteszelő részletesebben és nagyobb léptékben az 5—12. ábrákon látható. A (6) furat felső részében nyer elhelyezést az alsó részével a (13) elreteszelő oldalirányú elmozdulását meggátló (16) biztosító szeg, amely e hely-