79300. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

- 2 -ezért az elégés sem tökéletes, a gép füstöl és bűzlik. 2. A létrehozott keverék csak fojtással szabályozható, ami a termikus hatásfokot rontja. 3. A tüzelőanyag közvetlen szabályozása nem lehetséges, hanem csakis a levegőt tudjuk szabályozni és ennek révén közvetve a tüzelőanyagot. 4. A porlasztóban a levegő iránya ós keresztmetszete többször változik, ami természetesen veszteséggel jár. Végül megemlítendő hátránya a mai benzinmótoroknak alz, hogy a keverék felrobbantásához külön gyujtószerkezetre van szükség, melynek működése a legkevésbbé megbízható. Ezzel szemben a benzinmótoroknak kétségkívül meg van az a nagy előnye, hogy csekély súly mellett szerkezeti egyszerűségük folytán nagy fordulatnál is megbízhatóan működnek. Jelen találmány tárgya már most oly nyersolaj mótor, mely a jelenlegi benzines Diesel-motorok előnyeit iparkodik egyesíteni, azoknak hátrányai nélkül, tehát lényegében oly Diesiel-mótor, mely szerkezeti egyszerűségével a jelenig^ benzinmotorokat megközelíti. A találmány szerinti motornál a kompresszor és a légtartály teljesen ki van küszöbölve. Eben alkatrészek szerepét egyszerű és megbízható működésű, kis méretű szerv veszi át. A mótor vezérlése is jóval egyszerűbb, mint a jelenlegi Diesel-motoroké, a rendkívül egyszerű nyersolaj szivattyú pedig nem nagynyomású, hanem atmoszférikus nyomáisú térbe táplál. A találmány megértésére a csatolt rajz 1—3. ábrái nyomán a következőket bocsátjuk előre: Az 1. ábrában feltüntetett diagramm egy normális Diesel-motor (p, v) kompresszió-görbéjét. szemlélteti. Az ábrából látható, hogy a kompresszió kezdetén a (p) nyomás még alacsony, de a (v) térfogat kisebbedésével folyton és mindig nagyobb mértékben emelkedik, míg a holtponti állás közvetlen közelében ez a nyomásemelkedés rendkívül intenzív Az 1. ábra szerinti diagramm tehát hűségesen mutatja a nyomás változását a hengerben a térfogat, változása szerint, és híven mutatná az idő slzerinti változást is, ha a dugattyúsebesség a két szélső holtponti állás között teljesen egyenletesen volna. A dugattyúnak azonban a két szélső állásban csak igen kicsiny sebessége van és ezért a nyomás emelkedése a valóságban nem ilyen nagymértékű. Ha a diagramm absciszszájának az időt választjuk és vizsgáljuk a nyomás változását a hengerben az idő, vagy ami azzal egyértelmű, a forgattyú szögének változása szerint, akkor a 2. ábrában feltüntetett nyomásváltozásai (p, t) görbét kapjuk. Ez a görbe világosan mutatja, hogy a nyomás változása a holtponti állás közelében nemcsak nem rohamos, de a holtpontban teljesen elenyészik, míg jóval a holtponti állás előtt, az (a) pontban, ahol a görbének inflexiós pontja van., található az a hely, melynél a nyomás abslzolut változása, ill. abszolút emelkedése a legrohamosabb. Ha a diagrommon végig oly pontokat tűzünk ki, melyek egymástól egyenlő forgattyúszög távolságra vannak és minden egyes pontra nézve megállapítjuk, hogy hány százalékkal növekedett a nyomás az előbbi ponthoz képest ós megállapítjuk azt a helyet is, a hol ez a százalékos váltoízás a legnagyobb, akkor azt fogjuk találni, hogy kb. a diagrammban (b)-vel jelzett pontban van az a hely, ahol a nyomás relativ emelkedése makimumot ér el. Ez a pont a holt ponttól még távolabb van, mint az (a) pont. Tegyük fel már most, hogy a kompresszió nem egy, hanem'két egymás mellett fekvő hengerben megy végbe. (3. ábra). Ebben az ábrában (c) és (d) két egymás mellett elhelyezett hengert jelöl, melyekben az (e) és (f) dugattyúk felfelé mozognak. A nagyobb átmérőjű, vagyis (e) hengerben mozgó (e) du-