79282. lajstromszámú szabadalom • Selyem-, pamut- és hasonló fínom fonalak földolgozására való szövőszék

a (37) továbbító kerék egy, két vagy három foggal forog tovább, úgy hogy a (2) zárt borda kisebb vagy nagyobb mér­tékben tolódik ide-oda. Természetesen egészen be is lehet szüntetni) ezt az ide­odatolódást. A (44) leszorító emelő a (38) csillag­kerék, tehát a (37) továbbító kerék időn­ként (egy-egy elforgatás után) való fog­vatartására szolgál. A leírt szövőszék működésekor a (8) tengely a (7) rudakat és velük az, (5) csapágytartókat folytonosan ide-oda (előre-hátra) mozgatja és egyidejűleg, a (9., 10., 11., 12., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 4) áttevő mechanizmus közvetítésével, a (3., 31) nyilt bordát a 2. ábrán látható nyilak irányában folytonosan forgatja, úgy hogy utóbbi a bevetett vetül ékfonala­kat folytonosan beveri a már kész szö­vetbe. Amikor a borda egyik, (3) vagy (31) fogsora a (24, 25) láncfonalakhoz közeledik, az (5) csapágytartók éppen a (16) kúpfogaskeréknek a berajzolt nyil irányában végbemenő forgásával ellen­kező irányban lengenek ki a (7) rudak hatása alatt a (6) tengelyek körül, úgy hogy a (17) fogaskerék gyorsabban gör­dül le a (16) fogaskeréken ós így a (3, 31) nyilt borda most gyorsított forgó­mozgást kap, úgy hogy a bevetett vetü­lékfonalat. nagv erővel veri be a már kész szövetbe. A láncfonalakhoz közeledő fog­sor közvetlenül a beverendő vetülékfónál mögött hatol ezen láncfonalak közé és pedig csak igen rövid útdarabon, úgy hogy a Ián fonalak kiméltetnek. A nyilt borda fogai szabad végének engedékeny­sége folytán ezek a fogak a láncfonalak­ban esetleg előforduló minden megvasta­godás (csomók) elől kitérhetnek, úgy hogy láncfonalszakadás lehetőleg elkerül­tetik. Azáltal ,hogy két fogsor van elren­dezve a nyilt bordán, a szövetben az úgy­nevezett láncfonalcsíkképződés (a lánc­fonalak egyenlőtlen távolságokban való elhelyezkedéséből származó csíkok) lehe­tőleg meg van gátolva. E hatás fokozá­sára a fogsorokat célszerűen úgy rendez­| ziik el, hogy fogaik a két fogsorban egy­máshoz képest egy fél fogtávolsággal el­toltan legyenek elhelyezve, úgy hogy az egyik fogsor mindig szétbontja a másik által esetleg létesített láncfonalcsoporto­kat (csíkokat).'E cél elérését a (2) zárt borda említett hosszirányú ide-odamoz­gása is tetemesen elősegíti, minthogy ál­tala a láncfonalak folytonosan úgy tolód­nak ide-oda, hogy a (3., 31) nyilt borda két fogsorának fogai mindig más fonál­csoportok közé hatolnak. Közvetlenül az egyik fogsor fogainak a láncfonalak közé való behatolása előtt a (35) excenter­tárcsa megemeli a (33) emelőt, úgy hogy a (31., 30., 28) rudazat a (27) keresatrudat a 2. ábrán rajzolt álló helyzetbe forgatja el, melyben az a láncfonalakat megemeli, úgy hogy ezek egyenletesen szétteregettet­nek, azaz szabályosan oszlanak el a szö­vőszék szélességére. Ezzel biztosíttatik a (3., 31) fogsorok fogainak helyes és egyenletes behatolása a láncfonalak közé, ami ismét a szövetben a fentemlített lánc­fonalcsíkképződést elkerülni engedi. A láncfonalak ezen egyenletes eloszlása azok könnyebb szétválását is eredményezi a gyors szád-képzés alkalmával. A szád nyílása emellett itt kisebb lehet, mint a jelenlegi szövőszékeknél, minthogy a ve­télő itt helytálló bordaládán szalad ide­oda, a láncfonalak tehát itt kevésbé feszít­tetnek meg és így húzásra nem vétetnek igénybe. A leírt szövőszék azzal az előnnyel jár, hogy úgy a zárt, mint a nyilt borda fogai­nak száma tetemesen csökkenthető anél­kül, hogy a szövetben láncfonalcsíkképző­déstől kellene tartani, mert ezt az ide-oda­lengő (27) keresztrúd, mely a láncfonala­kat közvetlenül a vetülékfonal beverése előtt laposan kiteregeti, biztosan meg­gátolja. Ezáltal természetesen a lánc­fonalak súrlódása is csökken, ami a szö­vőszék könnyebb és gyorsabb járatását teszi lehetővé és •ebből folvólag annak nagyobb teljesítőképességét eredményezi kisebb erőszükséglet mellett. Természete­sen az is hozzájárul ezen eredmény eléré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom