79267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhydrogéneknek, halogénszénhydrogéneknek vagy más zsíroldószereknek tartós finoman elosztott állapotba való hozatalára

részben sejtkovából vagy hasonló, fel­szívóképességgel bíró szerekből állottak, melyek által a zsíroldószert, főleg a tetrachlormethant vagy benzolt, illetve homológjait felszivatták. A zsíroldószer­nek adszorpciója által finom elosztás ére­tett el és az elpárolgás is a legkisebb mértékre csökkentetett. Mindamellett az elpárolgás még oly erős volt, hogy hosz­szabb raktározásnál nagy veszteségeket kellett számításba venni és a csomagolás kérdése nagy nehézségeket okozott. Ezen szereknél a legfőbb hátrány azonban ab­ban állott, hogy kénytelenek voltak a mo­sásinál1 vízben oldhatatlan vegyületeket használni, melyeket a mosott szövetből vagy efféléből igen gondosan kellett ki­öblíteni és amelyek hiányos öblítés esetén a textilrostban maradtak s azt meg­támadták vagy pedig ennek külsejét hát­rányosan befolyásolták. A jelen eljárás feltalálója már most megállapította, hogy vízben oldható szer alkalmazásával is, még pedig a gelaltin­szerű káli- és natronvízüveg alkalmazá­sával a zsíroldószerek rendkívül finom ós maradandó alakban emuigálhatók. Amint kísérletek igazolták, folyékony káli- vagy nátron vízüveg kb. 10—15% káliumkarbonát hozzáadagolása által, da­cára annak, hogy ez utóbbi nem köti le a kristályvizet és önmaga is hidroszkopi­kus, szilárd, gelatinszerű alakba megy át. Még telített, vizes káliumbikarbonát­oldatok alkalmazásával is a vízüveg gela­tinszerű alakba vihető át. Káliumkarbo­náthoz hasonlóan hat káliumbikarbonát, nátriumbikarbonát, sőt nátriumkarbonát, ha ez utóbbi hozzáadagolását annyira korlátozzuk, hogy a víz-üveg csakis gela­tinszerű, de még nem szilárd, kemény állapotot vesz fel. Kísérletek azt is igazolták, hogy a káli­vagy nátronvízüveg ezen fizikai állapotá­nál a zsíroldószerek könnyen és finoman oszthatók el, mimellett az elosztás a ge­latinszlerű, vízüvegben maradandó és még alacsony forrási hőmérséklettel bíró zsír­oldószereknél is az elpárolgás úgyszólván semmi szerepet sem játszik. Amíg folyé­kony, nagy viskositású vízüveg zsír­oldószerekkel alig emulgálható és az emuisió már rövid idő múlva ismét meg­bomlik, gelatinszerű vízüveg a legtöbb zsíroldószerrel igen könnyen és mara­dandó alakban emuigálható. Mindenek­előtt a legjobb és legtakarékosabb zsír­oldószer, a tetrachlormethan, könnyen egészen 20%-ig vihető be, ami annál meg­lepőbb, miután pl. alkohol a gelatinszerű masszából azonnal kicsapat kristályalakú alkáliszilikátot. Ezen emuisió előállításánál pl. a követ­kező módotí járunk el: 1. Példa: Erőteljes kevérőművel bíró kazánban 150 kg. 96/98%-os szénsavas káliumot 300—500 kg. vízüveggel addig keverünk, míg a létrejövő szilárd massza' tökélete­sen homogén nem lesz, ami már rövid idő múlva elérhető. Erre annyi vízüveget folyatunk utána, míg egészben 1000 kg. van jelen. Ha az egész teljesen áttetsző és homogén, fokozatosan 200 kg. tetrachlor­methant adagolunk hozzá és addig kever­jük, míg áttetsző, egyenletesen gelatin­szerű keveréket nem nyerünk. Ha ez a használat számára túlságosan szilárd volna, még kb. 5—10 kg. 50%-os maró­kálilúgot adagolunk hozzá, amíg a kivánt konzisztenciát el ne mértük. A termék a tetrachlormethant maradandóan finoman elosztott alakban tartalmazza és azt még hosszú idő múlva is csak elenyésző mér­tékben engedi elpárologni s kitűnő mosó-és tisztítószert képez. 2. Példa: Amint az 1. példában leírtuk, 100 kg. 96/98%-os szénsavas káliumot kb. 1000 kg. vízüveggel alkalmas keverőedónybe hozunk ós a keverést addig végezzük, míg egyenletes, gelatinszerű masszát nem nyertünk. Erre 100 kg. benzolt adagolunk hozzá és az emulgálást különösen az

Next

/
Oldalképek
Tartalom