79208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bányahulladékoknak hányadékhő segélyével való földolgozására

— 2 csekély is, liogy a tüzelőszer gyanánt való feldolgozás a legtöbb esetben nem fizeti ki magát, mindazonáltal a fűtőérték még mindig elég magas a fémek és metalloidok desztillálására ill. szublimálására, úgy hogy a kihajtott gőzöket kondenzálás útján visszakaphatjuk. Ha a hányadék fűtőértéke nem elégséges, akkor a jelenlevő hő támogatására magában véve ismert módon fűtőgázok is alkalmazhatók. Azonban ügyelnünk kell arra, hogy a hőfok túlmagasra ne emelkedjék és ennek folytán pl. a kötött nitrogén szabad nitrogénné, a cinkgőz pedig cinkoxyddá el ne égjen. A desztillálást vagy szublimálást, illetve hőmérsékletet olcsón rendelkezésünkre álló gőzök, gázok, főként égési gázok segélyével szabályozhatjuk. Ezáltal a szablimálás gyorsasága lág határok között változtatható, főként is égési gázokat alkalmazunk. Az elégési hőmérsékletet víznek bőséges bevezetésével is alacsony fokon tarthatjuk és ezáltal a kiaknázást javítjuk. A kiaknázást továbbá azzal is fokozhatjuk, hogy a fémeket, főként pedig a inetalloidókat olyan alakba vezetjük át, amely a szublimáláshoz kényelmesebb, így pl. ajánlatos a kötött nitrogént szalmiak alakjában szublimálni. A tekintetbe jövő nitrogénvegyületek között éppen a szalmiaknak van meg az a tulajdonsága, hogy forróbb helyekről hidegebb helyek felé haladva bomlás nélkül szublimál. Eközben a szalmiakot más metalloidok (főként elemi kén) kisérik, amelyek magukban véve is értékesek és a szalmiaktól kilúgozás által könnyen eltávolíthatók. A szalmiak képződését kloridok hozzáadásával segíthetjük elő. így pl. főként kloridok alkalmazása által lehetővé válik az összes kötött nitrogénnek szalmiakká való átalakítása. Minthogy a kloridok gyakorlatilag költségmentesen ál Inak rendelkezésünkre, a kénsav beszerzési költsége elesik. Hidrátképző sók, amelyek liidrátvizüket csak magasabb hőmérsékletnél adják le, szintén kedvező hatással vannak. A jelen eljárás további előnye az, liogy egyéb hulladékokat, főként olyan fémvagy metalloldtartalmú szennyvizeket, a melyeknek elvezetése ill. ártalmatlanná tétele egyébként nagy költséggel járna, a hányadékokra vihetünk fel, ahol azok a hő által koncentráltainak és közben értékes alkatrészeiket leadják. Mellékes itt, hogy az eljárást milyen alakban foganatosítjuk és csakis az a mérvadó, hogy minden esetben a bányahulíadékokban, bitumenes palában és effélében hő alakjában jelenlevő energiát használjuk fel a fémek és metál loidvegyületek kiválasztására és kihajlására. Hasonló módon használhatók ki a halmazmővekben levő fűtőértékek is. Az eljárást célszerűen úgy hajtjuk végre, hogy a halmazba egyes csöveket vezetünk és a halomnak a csövek között fekvő szakaszát egymagában munkáljuk meg, míg értékes alkatrészeit le nem adja. Az egyik csőbe a generátorok üzeméhez szükséges anyagokat, levegőt, gőzt, vizet, közömbös gázokat vezetünk és a másik csövön át a gáztalanítási, illetve elgázosítási termékeket elvezetjük. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy halmazmünek ily módon való megmunkálására alkalmas berendezés alaprajzát, az la. ábra metszetét mutatja, a 2. ábra hasonló célra szolgáló kettős csövet, a 3. és 4. ábra pedig a hőmérsékletnek alacsonyan való tartására szolgáló hűtőberendezéseket tüntet fel, amelyek egyúttal gőzfejlesztésre is használhatók. Az (a) halmazműbe meghatározott távolságokban a (b) és (c) csövek vannak vezetve, amelyek a halom előtt függélyesen álló (d) és (e) csőbe torkolnak. Ez utóbbiak (g) és (h) szelepek közbeiktatása mellett az (i) és (f) fővezetékekhez vannak kapcsolva. A (b, i és d) csövek az elgázosító közeg bevezetésére, a (c, e, f) csövek pedig a gáz elvezetésére szolgálnak. Különös előnnyel jár az áramlás irányának oly célból való megváltoztatása, hogy a (b és c) csövek közötti szakaszon