79203. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép keringődugattyúval és sarlóalakú munkatervvel

HP \ — 2 — számára nagynak kell lennie, úgy a ta­lálmány értelmében a munkatérnek magassága igen csekély lesz, kisebb, mint a dugattyú sugarának 1/6 része és a gép, hogy a teljesítőképesség számára szük­séges térfogatot megkapjuk, az ismert gépekkel szemben aránylag hosszú lesz. Legalább is L=3 D lesz. Célszerű, ha ezen gépek szekrényét három vagy több beáramló, illetve kiömlőoldatf al látjuk el. Az ismert gépnek ezen megváltozta­tása következtében, üzemközben való viselkedése egészen más lesz. Fél oly magas munkatér mellett a dugattyús tolattyúk kevésbbé mélyen fognak már most a dugattyúba behatolni. A tolaty­tyúk alacsonyabbak és mivel ennek kö­vetkeztében a hajlítási igénybevétel ki­sebb, vékonyabbak is lesznek. Ennél­fogva igen könnyű tolattyúk adódnak ki, melyek a röperő hatása alatt csak igen rövid utat kénytelenek megtenni. A centrifugális erő káros behatása ezen okoknál fogva a találmány értelmében elkészített gépnél oly csekély, hogy min­den különös segédeszköz nélkül, még nagy fordulatszám mellett is nyugodt járást és tartós üzembiztonságot érünk el. Mivel a tolattyúk alacsonyabbak és az oldalnyomás ennél fogva kisebb emelőkaron hat, a tolattyúhasítékok élei kevésbé kopnak el. További előnyök keletkeznek a gépek uj kiképzéséből, gyártásukat illetőleg is. Az ismert sok cellás gépeknél a hasíté­koknak a dugattyúkba való befürésze­lése nagy nehézséget okoz. Ha a fürész az egyik hasítéknál félre fut, az egész dugattyú hasznavehetetlenné válik. Na­gyobb gépek előállítása ezáltal nehézzé, időtrablóvá és igen költségessé válik. A hasítékokat és ezzel a dugattyústolattyú­kat is a megmunkálási nehézségek foly­tán erősebbre kellett készíteni, mint a milyenre a tartóság szempontjából szük­séges lett volna. Azonban mindezen nehézségek eles­nek, ha a hasítékok csak csekély mély­ségiiek. Az olyan gépnél, melynek szek­rénye nem kell, hogy futógyűrűket, és efféléket tartalmazzon, lehetséges, hogy a hengerekbe oly munkacsöveket helyez­zünk, amelyek mehanikai vagy chémiai uton való elhasználódásuk alkalmával kiválthatók, míg eddigelé egész henge­rek értéktelenekké váltak. Végül a tolattyúmagasságnak a du­gattyú átmérőjéhez való teljesen más viszonya folytán az ismert gépekkel szemben még az a lényeges előny is adó­dik a gép üzeme számára, hogy a du­gattyú most már üregesen készül és a belső űrt fűtésre vagy hűtésre használ­hatjuk. A dobnak fűtése illetve hűtése alkalmával a káros feszültségeket és a tolalttyúknak megszorulását elkerüljük. A hűtés a gépnek sűrítő gyanánt való használatára nagyfontosságú lehet, mi­vel ezáltal az eddig megengedettnél na­gyobb nyomások előállítása egyetlen fokozatban válik lehetővé. A tolattyúk számát és ezáltal a cellák számát véko­nyabb, alacsonyabb tolattyúk alkalma­zása folytán lényegesen növelhetjük, úgy hogy ezáltal a gép nagyobb ritkító, illetve sűrűsbítőnyomások számára lesz használható. Eszerint tehát a forgódugattyúsgép­nek jelen uj elrendezése a gépet meg­lepő módon sok tekintetben úgy alak­ját, valamint üzemben való viselkedését illetőleg is teljesen megváltoztatja és lé­nyegesen megjavítja és hogy ezen fo­gás segélyével eddig nem ismert módon igen egyszerű eszközökkel sikerül azon feladat megoldása, hogy a forgó du­gattyús gőzgépet üzembiztossá alakít­suk, vagyis, hogy az eddigelé a legkü­lönbözőbb módon, bonyolult eszközökkel elérni szándékolt célt tényleg el is érjük. A mellékelt rajzon az 1. ábra az ismert elrendezésű forgó dugattyúsgép keresztmetszete és a 2. és 3. ábrák a találmány tárgyát ké­pező uj gép egy foganatosítási alakját tüntetik fel. A hengeres (a) szekrényben ismert

Next

/
Oldalképek
Tartalom