79169. lajstromszámú szabadalom • Kézi szövőkészülék

— 2 — natosítási alakjánál az (a) tok írópolc­szerű. A fedőlapnak felső és alsó végei­nél egy-egy (c, d) haisáték van, melyeken keresztül a láncfonalakat továbbító (e), (f) hengerek szabadon kilépnek. A szád­képződésnek megfelelő helyen ugyancsak egy hasíték van kiképezve, melyen ke­resztül az egymáselőtt elrendezett (g, h) bordák kinyúlnak. A tok oldalfalai­nak belső oldalán (i) csapok körül moz­gatható két (k, 1) kettősemelő van ágyazva, melyeknek karjai különböző hosszúságúak, úgy hogy egyrészt a bor­dáknak egymás előtt való elrendezése, másrészt az összetartozó emelőpárok rö­videbb karjainak hátsó összeköttetése lehetséges. Az egyes emelőpárok össze­köttetésére célszerűen az (r), illetve (s) rudak sízolgálnak. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak­nál az egymás mögött elrendezett egyes (o) hengerekből alkotott felső hengersor (m) csapágysine helytálló, míg az alsó (p) hengersorhoz tartozó (n) csapágy­sinek a függőleges síkban (q) csavarok segélyével beállíthatók. A (b) lánfonalat egy végnélküii fonálból képezzük, mely az (f) hengertől zeg-zugos vonalban fel­váltva az (o) és (p) hengerek körül, végül az, (e) henger körül és az írópolc­szerű munkafelület felett az (f) továb­bítóhengerhez, azután pedig a leírt mó­don újból tovább vezettetik. A láncfonal behúzása akként történik, hogy a fonál­nak első körülvezietése után a fonálnak kiindulási végét az első fonáltekervény­nyel összekötjük. Ezt követőleg az (f) továbbítóhenger forgatása által annyi láncfonalat tekercselünk fel, amennyi a klószítendő szövet szélesteégének meglfe­lel. Végül a feltekercselt 'láncfonalakat a ferde fedőlap felett kézzel az (y, yl és y2) lemezek közötti nyitott hasítékokba helyezzük. Az (f) henger forgatása kéiZr zel vagy lábítóval eszközölhető. A lánc­fonalak elkészítése után a fonálvég ép úgy, miként a kiindulási fonálvég aiz utolsó (előtti láncfonaltekervénnyel cél­szerűen a fonálnak két szálra való széj­jel bontása. mellett összeköttetik. A szád képzésére a (g, h) bordák szol­gálnak, melyek (z) csapjaiknál fogva a kettős (1, k) emeCőknek villaszerűén ki­képezett végeikben függnek. A rövid (kl, 11) emelőkarok az (r, s) összekötőrudak révén (t, u) huzózsinórokhoz vannak erősítve, melyek az első ábrán látható módon (v, vl, v2) vezetőgörgőkön ve­zetve egy (w) lábítóval köthetők össze. A (g, h) bordák a hosszú (y) ós a rö­vid (yl, illetve y2) lemezekből állanak, miket a (z2) csavaranyák egyesítenek, miáltal a bordában hosszú és rövid ha­si tókok keletkeznek. A bordák emelésé­nél mindig csak a második fonál emelte­tik, mimellett a hosszú lemiezek a lánc­fonalak össizekuszálódását megakadá­lyozzák. Szabadalmi igények: 1. Kézi szövőkészülék, melynél a láncfo­nalat egy hengerekeni vezetett vég­nélküli fonál alkotja, jellemezve az­által, hogy szövőkészülékekhez viszo­nyítva aránytalanul hosszú láncfonal elérése céljából a láncfonál zeg-zugos vonalban a szövőkészülék szekrényé­ben elrendezett felső és alsó henger­sorozat körül van vezetve és a lánc­fonál feslzítése céljából az egyik hen­gersor a másikhoz képest függőleges irányban beállítható, mimellett a fonaltekervények felváltva egyenlőt­len mély hasítékokkal ellátott és és emelőpárokon ágyazott bordák kö­zött vezettetnek, melyek magában véve ismert módon emelhetők és sü­ly esz thetők. 2. Az 1. igénypontban védett készü­lék foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy lenghetően elrendezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom