79158. lajstromszámú szabadalom • Vákumos erősbítőcső

Megjelent 1922. évi szeptember hó 196-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 79158. szám. VII/j. OSZTÁLY. Vákuumos erősbítőcső. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN-SIEMENSSTADTBAN. A bejelentés napja 1918 november hó 9-ike. Elsőbbsége 1917 október hó 15-ike. Az izzókatódás erősbítőcső veknek a hírszolgálat terén ma már nagy fontosságuk mellett nagy hátrányuk az, hogy a jelenleg szokásos ilyen csöveknél az izzókatóda fűtésére olyan nagy energiamennyiséget kell felhasználni, mely semmiképen sem áll arányban az erősbítőesiőben átalakítandó energiamennyiséggel. Bizonyos, hogy_az ismert erősbítőcső vekben felhasznált iKítő energiamennyiség sok ezerszer nagyobb, mint az erősbítőcsövön keresztülmenő jelző energiamennyiség. Minthogy azonkívül ezt az energiát rendszerint gyűjtőkből (akkumulátorokból) kell venni, melyek hordozható állomásoknál önsúlyuk és az üzem céljára való újbóli fel-feltöltésük nehézségei miatt igen kényelmetlenek, ezért sürgős szüksége forog fenn annak, hogy ezeket a kedvezőtlen viszonyokat a szükséges hálózatenergiamenynyiség csökkentésével javítsuk. Már most az úgynevezett csillámfényrelaisknél az anódaáramkörbe beiktatott érzékeny jelfogókészülókek megsérülésének elkerülésére ajánlották már az anóda áram körben az ellenállásnak kis felületű katódáva'l való növelését és ezzel az an ódaáram csökkentését. A kis kat ódafelülettel megtakarítást érnek ott el a fűtőenergiamennyiségben is, tehát az akkumulátortelep súlyában is. De el is tekintve attól, hogy ott egészen más feladatról és azonkívül csillámfényrelaisról van szó, melynél az üzemviszonyok egészen mások, mint a vákuumos erősbítőcsöveknél, azok a fűtőenergiamennyiségek, melyekről ott szó van, még mindig annyira tetemesek, hogy azzal az eszközzel még nem lenne elérhető a találmánybeli feladatnak kielégítő megoldása. Azonkívül ott a biztos üzem lehetővé tételére szükség van arra, hogy a katódát két részre osiszuk, mely részek potenciálja különböző ós mely részek közt ionizáiüás megy végbe az üzem fentartása céljából, ami olyan eszköz, mely vákuumos erősbítőcsöveknél nem jön tekintetbe. A találmány sízerint már most olyan esetekben, midőn tetemes fűtőenergiamennyislég megtakarításáról van szó, tehát főleg olyan erősbítőcsöveknél, melyeket hallható és még ennél is mélyebben fekvő frekvenciákhoz való kapcsolásokban használnak, nem 2—100 milliampé-