79083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hydrogénnek a vascontactus- eljárás szerint történő fejlesztésénél rendelkezésre álló fölös hőmennyiségeknek hasznosítására

eljárásnak foganatosítására szolgáló berendezés példaképpen két foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az első foganatosítási alaknak függélyes metszete. A 2. ábra a második foganatosítási alaknak függélyes hosszmetszete. Az oxidálási periódus alatt a hidrogén és a fölös gőz a hidrogénfejlesztőből az (1) csövön és a (2) szelepen át jövet (1. ábra) a (6) hőkicserélő készüléknek (3) kamráján, (4) csőnyalábján és (5) kamráján átáramlanak és a (7) szelepen, valamint a (8) csővön át egy második hőkicserélő vagy a hűtő-mosó készülékbe kerülnek. A többi periódus alatt a forró elvonuló gázok a (9) vezetéken és a (10) szelepen át a hidrogenfejlesztőből jövet szintén a (6) hőkicserélő készüléknek (3) kamrájába, (4) csőnyalábjába és (5) kamrájába áramlanak és a hőkicserélő készüléket a nyitott (11) csapóií át hagyják el. Ekként állandóan adatik le hő a (4) csőnyalábot körüláramló víznek, ennek felmelegítése vagy elgözösítése céljából. A (12) vezetéken és a (13) szelepen át a víz a hőkicserélő készülékbe és a (14) vezetéken és a (15) szelepen át vagy felhevítve, vagy gőz alakjában a hidrogéngázműnek fogyasztási helyéhez vezethető. Mivel az elvonuló gázok, nevezetesen az öblítő gázok, még részben eléghetők, a (16) vezetéken és (17) szelepen át még vezethetünk be levegőt a (3) kamrába a gázoknak tökéletes elégetése céljából. Az elvonuló gázokat külön csőnyalábban is lehet bevezetni, mely teljesen el van különítve a hidrogénnek és a fölös gőznek hőleadására szolgáló csőnyalábtól és mely közvetlenül a külléggel (kürtő) áll összeköttetésben. A hőkicserélő készüléknek ezen foganatosítási alakjánál is állandó hőleadást érünk el a felhevítendő és elgőzösítendő vízhez. A külön második csőnyaláb helyett az elvonuló gázok hőjének a víznek való átadására egyszerűen a hőkicserélő készüléknek külső köpenyét is lehet felhasználni. A hidrogén és a fölös gőz a fejlesztőből a (23) hőkicserélő készüléknek (18) csövén (2. ábra), (19) szelepén, (20) kamráján és (21) csőnyalábján át a (23a) szelepen és a (24) csövön át egy másik hőkicserélő vagy a hűtő-mosó készülékbe áramlik. A (25) csövön át a hidrogenfejlesztőből elvonuló gázok a (26) csapón át áramlanak a (27) kamrába, körülfolyják a (23) hőkicserélő készüléknek külső köpenyét és a (28) falazaton, valamint a (29) közbenső fal által fent szabadon hagyott hézagon és a (30) csatornán át a nyílás irányában a kéménybe áramlanak. A hidrogén és a fölös gőz, illetve az az elvonuló gázok külön vezetékével bíró kétterű hőkicserélő készüléknek ezen foganatosítási alakja azzal az előnnyel jár, hogy egy hőkicserélő készülékhez több hidrogenfejlesztőt lehet hozzákapcsolni, melyeknek munkaperiodusait akként lehet vezetni, hogy a hőkicserélő készüléknek mindkét terein állandóan vezettessenek át hidrogén és fölös gőz, illetve elvonuló gázok. Ezen célból a (18) csövet, amint az szakadozott vonalakkal van feltüntetve, a bekapcsolandó fejlesztők számának megfelelő számú elzárható (31, 32, 33) mellékvezetékekkel kötjük össze, míg á gázok elvonulására szolgáló (25) vezetéken kívül még két másik, a (27) kamrába vezető (34, 35) elvonuló vezeték van elrendezve. Hőtechnikai szempontból ezáltal a hőkicserélő készüléknek tökéletes kihasználását érjük el, amennyiben úgy a hidrogénnek, mint az elvonuló gázoknak hőjét szakadatlanul kihasználják, dacára annak hogy a hidrogenfejlesztők üzeme iniermittáló. Végül megemlítjük, hogy a hidrogenfejlesztők elvonuló gázaival együtt idegen hőforrásoknak elvonuló gázait is lehet felhasználni a hőkicserélő készülék hatásának fokozására. Szabadalmi igények: 1. Hidrogennek a vascontactus-eljárás szerint történő fejlesztésénél rendelkezésre álló fölös hőmennyiségeknek hasz-