79066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szelepszerűen fölnyíló öntözőfejeknek üzemvizükkel való átöblítésére

— 2 — az öntözőrés beállíthatása céljából a (4) szeleporsó (5) menetein jár. A (3) tányér mindenkori viszonylagos résbeállításában a (6) anyák segélyével rögzíthető. Az öntözőfej (7) belső terébe a (8) csonkából (9) csőágakon át érkezik a nyomóvíz. A (7) tértől (10) választófallal elkülöní­tett (11) hengerben jár a (3) tányérnak nála nagyobb szabad felületű (12) ellen­dugattyúja, amely fixen van hozzáerősítve a (4) orsóhoz. A (4) orsó egyúttal du­gattyúrúd gyanánt is szerepel, amennyi­ben a (10) választófalat áttöri a (13) ve­zetékben, s ez utóbbiban föl-le jár, mi­közben magával viszi úgy a (3) tányért, mint pedig a (12) ellendugattyút. A föl­menetnek határt szab az ellendugattyú (14) agya, aminek felső lapja a (13) veze­ték alsó lapjának ütközik. A lemenetnek határt szab az ellendugattyúnak szelep­szerűen kiképezett (15) alja, amely a (16) hengerfenéken levő (17) üléknek ütközik. A (11) henger (18) nyomóterébe, amely egyszerűség kedvéért a (3) tányér alatt és a (12) ellendugattyúnak felső, vagyis a (3) tányérra néző felén van, a (19) oldal­nyiláson át érkezik az üzemvíz. A berendezés működése ezekután igen egyszerű. Amig a (18) térben is érvénye­sül az üzemnyomás, addig ez a (3) tányér­nál nagyobb (12) ellendugattyú (15) szelep­alját (17) ülékére szorítva tartja, s a (3) tányéí csupán a külön beállított nagyságú rendes öntözőrést nyitja. Ha már most ezen öntözőrés bármi okból eltömődik, akkor a (18) térben uralkodó üzemnyo­mást a hengertöltés kiürítésével megszün­tetjük, mire a (12) ellendugattyút leszorító erő megszűnik és a (7) térben állandóan működő üzemnyomás tüstént magasba viszi fel a (3) tányért, mígnem a (14) agy a (13) vezetéknek ütközik. Ezen az úton tetszés szerint előre megszabott bőségre nyithatjuk túl a (3) tányért a rendes öntözőrésen felül, úgy hogy az eltömő­dést okozó hordalékokat az öntözővíz kivetheti a tágra túlnyitott résen keresz­tül. Átöblítés után a (18) térnek nyomó­vízzel való megtöltésével újra alsó állá­sába hozzuk vissza, s ott is tartjuk az ellendugattyút. Az ellendugattyú felmenete alkalmával egy hengertöltésnyi víz ugyan szabadon kiömlik, azonban az ilyen kiömlés az ön­tözésre való tekintettel nem számítható veszteségnek. A (16) hengerfenékben levő (20) vízkibocsájtónyílásokat, amik a tömi­tetlenségek folytán leszivárgó vizet a sza­badba vezetik, jelen találmány szerint úgy rendezzük el, hogy a (12) ellendugattyú alsó szélső állásában a (15, 17) szelepszerű zárással borul a (20) nyílások fölé Ily módon az esetleges tömítetlenségek okozta vízszivárgás csökkeni fog. Amint a 2. ábrán látható, egyazon (21) öntözőcsőnek két vagy több (1) öntöző­fejénél az ellendugattyúk (11) hengereinek nyomóterei egy, a (22) háromágú csapnál a (21) csőhöz parallel kapcsolódó, közös (23) segédvezeték útján közlekednek egy­mással. A (21) cső és (23) cső között he­lyenkint (24) támasztók vannak. A (21) csövet a (25) tolattyún és (26) tömlőn át tápláljuk nyomóvízzel. A (22) háromágú csapon és a (23) csövön át a hengerek is megtelnek nyomóvízzel, s üzemközben állandóan nyomás alatt ma­radnak. Az egész öntözőfejsorozatnak egy­szerre való átöblítéséhez már most nem kell egyebet tennünk, mint a (22) három­ágú csapot úgy átállítanunk, hogy a hen­gerek töltése a (23) cső (27) kifolyóján át a szabadba ömöljék ki. Átöblítés után visszaforgatjuk a (22) háromágú csapot, úgy hogy a hengerek ismét megtelnek nyomóvízzel. A teljes öntözőfejsorozat vezérléséhez tehát nem kell egyebet ten­nünk, mint a (22) háromágú csapot negyed­fordulattal oda s vissza forgatnunk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás szelepszerűen felnyíló öntöző­fejeknek üzemvízükkel való átöblíté­sére, jellemezve azáltal, hogy az öntöző­fejeknek nyomóvízzel való táplálása közben az üzemnyomással felső szélső állásukba tárjuk fel a szelepszerűen

Next

/
Oldalképek
Tartalom